A hétfőn 249 igen szavazattal, 94 nem ellenében elfogadott törvény alapján 2013. január 1-jétől illetéket kell fizetni az átutalások, a beszedések, a postai csekkbefizetések, a készpénzkifizetések és -átutalások, valamint a készpénzfizetésre szóló csekkek beváltása után.
Illeték terheli a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki értékpapírok kibocsátását, továbbá az egynapos és a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betétlekötést is.
|
Mikor nem kell fizetni?Nem kell tranzakciós illetéket fizetni a banki készpénzbefizetés, továbbá a bankközi és az értékpapír-piaci műveletek után. Szintén nem illetékkötelesek az egy szolgáltatónál végzett, számlák közötti fizetési műveletek, ha a fizető fél és a kedvezményezett ugyanaz, és nem terjed ki az illeték hatálya a hitelek és a kölcsönök folyósítására sem. |
A tranzakciós illeték mértéke fizetési műveletenként legfeljebb hatezer forint, ha azonban az illeték alanya az MNB, a posta vagy az államkincstár, mértéke az illetékalap egy ezreléke, felső korlát nélkül. Kivétel, hogy egynapos lejáratú jegybanki betét elhelyezésekor az illeték mértéke 0,01 százalék.
Az illetéket átutalás, beszedés és készpénzkifizetés után a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának, készpénzátutalás esetén az azt teljesítő pénzintézetnek, postai csekkbefizetésnél a Magyar Posta Zrt.-nek, a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása után a kibocsátó számlatulajdonos szolgáltatójának kell megfizetnie. A jegybanki értékpapír-kibocsátás és betételhelyezés után az MNB köteles az illetékfizetésre.
A törvény szerint az illeték alanya számlakivonaton tájékoztatja ügyfelét a megállapított teher összegéről. Az illetéket a pénzforgalmi szolgáltatónak havonta, a teljesítési napot követő hónap huszadik napjáig kell befizetnie.
Ahogy azonban a chipsadóval, a kereskedelmi láncokra kivetett különadóval, a telefonadóval vagy épp a szintén ma elfogadott, január 1-jétől életbe lépő biztosítási adóval is történik, a bankszektor minden bizonnyal - legalábbis részben - az ügyfelekre terheli majd az új terhet.
Az MNB bevonásából még lehet zűr
Orbán Viktor korábbi parlamenti felszólalásában közölte, a pénzügyi tranzakciós illeték biztosít költségvetési forrásokat a kormány 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi akciótervéhez. A kormányfő pénteki rádióinterjújában arra is kitért, hogy pénzügyi tranzakciós illetéket mindenki fizet, és ez alól az MNB sem lehet kivétel. Ez utóbbi komoly vitákat robbantott ki, amely akár az IMF-fel folytatandó hiteltárgyalásokra is rányomhatja a bélyegét.
Münchhausen báró tapsol
Ráadásul az is kérdéses, hogy a költségvetés által fenntartott intézmények mennyiben tudnak hozzájárulni a költségvetés forrásainak növeléséhez. Ahogy Simor András levélben jelezte Matolcsy Györgynek: a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alapján a jegybank adott évi realizált veszteségét a központi költségvetésnek a következő évben meg kell térítenie, így ha a jegybank veszteségét a pénzügyi tranzakciós illeték 2013-ban 100-120 milliárd forinttal megnöveli, az ennek megfelelő összeg a 2014. évi költségvetésben kiadásként fog megjelenni.
|
Rogán Antal szerint a forint elleni spekulációnak is gátat szabhat a tranzakciós illeték; a frakcióvezető az ellenzéki pártoknak felrótta, hogy nem adnak ötleteket a járulékcsökkentés finanszírozására. Schiffer András szerint blöff illetéknek nevezni egy adót, Matolcsy György szerint válság van, amit kezelni kell - a franciáknál ráadásul kétszer ennyit kell fizetni a tranzakciók után. |
Hasonlóan furcsa ötlet az Államkincstár tranzakcióinak megadóztatása. Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára épp a törvény elfogadásának napján mondta el újságírógnak: a következő hetekben dől el az, hogy a Magyar Államkincstár által befizetendő illetéket a MÁK hogyan fogja az egyes költségvetési szervekre átterhelni - magyarán végső soron költségvetési szervek pluszbefizetéseivel kellene pótolni azt a lyukat, amit a munkavédelmi akcióterv a költségvetésen üt. A történelemben ilyesmi egyedül Münchhausen bárónak sikerült, aki saját hajánál fogva húzta ki önmagát és lovát a mocsárból.
A jövő évi költségvetési törvényjavaslat 283 milliárd forint bevétellel kalkulál az illetékből, a nemzetgazdasági miniszter azonban korábban közölte: a Magyar Bankszövetséggel folytatott egyeztetések eredményeként - a hatezer forintos plafon miatt - 140 milliárd forintos tranzakciósilleték-bevétellel számolnak 2013-ban, miközben az államkincstártól és az MNB-től 240 milliárd forint érkezhet az illeték kiterjesztése miatt. A kabinet így összesen 380 milliárdos bevételt irányoz elő.
A vezető devizákkal szemben nagy amplitúdóval mozgott a hazai fizetőeszköz, de volt egy pont, amikor mindegyikhez olcsón lehetett hozzájutni. 
