A bankmonitor.hu csütörtökön megjelent elemzése szerint egy 7 millió forintos, svájci frank hitel esetén 11 százalékkal csökkenhet az ügyfelek törlesztőrészlete annak köszönhetően, hogy a Kúria jogegységi döntése nyomán "visszajárhat" az ügyfeleknek az árfolyamrés és az indokolatlan kamatemelés.
Mi lett volna, ha forintban veszik fel?
A bankmonitor.hu a számításhoz egy 7 millió forintos, 2007-es, 20 évre felvett svájci frank hitelt vett alapul (a svájci frank árfolyama a felvételkor 156 forint volt) - megvizsgálták, mi lett volna, ha forint hitelt veszünk fel ugyanakkor? 7 és fél év elteltével a forint hiteles máig 600 ezer forinttal fizetett kevesebb törlesztőt és 3,3 millió forinttal alacsonyabb az aktuális hiteltartozása (hiszen a devizaárfolyam kedvezőtlen hatása nem befolyásolta), azaz összességében 3,9 millió forinttal járt jobban.
Az elemzésben a szakértők abból indultak ki, hogy átlagosan 4 százalékos árfolyamrést alkalmaztak a bankok, amely összesen 300 ezer forint körüli kedvezőtlen hatást generált az adósoknak. Az indokolatlan kamatemelés mértéke bankról bankra különbözni fog, a bankmonitor.hu számításaiban 2 százalékpontos nem indokolható kamatemelést vett figyelembe. Ez 900 ezer forint negatív hatást generált az átlagos hitelfelvevő számára. E két tényező összesen 1,2 millió forintot képvisel, amelyből az elmúlt öt évben megkeletkezett rész 980 ezer forintot tesz ki. Ez azért fontos, mert a hatályos jogszabályok értelmében az öt évnél korábbi követelés elévül - olvasható az elemzésben.
|
A kormány is számolt: 400 milliárdba fáj majd a bankoknak Mintegy 400 milliárd forintba kerülnek majd a bankoknak azok az intézkedések, amelyeket a devizahitelesek megsegítésére hozhatnak, és az összeg nagy részét a bankoknak kell állniuk - mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának fideszes elnöke a Reuters hírügynökségnek. Arra a kérdésre, hogy a bankok elviselik-e ezt az újabb terhet, Gulyás Gergely azt mondta: "Bizakodóak vagyunk. Ha a hitelfelvevők is megbirkóztak a bankok törvénytelen gyakorlatával, akkor a bankok is képesek lesznek elviselni ennek a kijavítását". A képviselő elmondta, hogy idén szeptemberben vagy októberben már elfogadhatja a parlament a devizahitelesek helyzetét megkönnyítő törvényt. Gulyás Gergely szólt arról is, hogy egyelőre nincs döntés arról, hogy mennyivel csökkennek majd az adósok törlesztőrészletei. Hozzátette: elméletileg az állam is átvállalhatná a költségek egy részét, de azok többségét a bankoknak kell állniuk. |
Ne várd a pénzespostást, nem fog jönni
A bankmonitor.hu szerint "szinte biztosra vehető", hogy a visszatérítést nem készpénzben, hanem a meglévő adósság leírása révén fogja megkapni az adós. Ennek egyenes következménye lesz, hogy nagyságrendileg 11 százalékkal fog csökkeni az ügyfél havi törlesztési kötelezettsége. Ez bankonként eltérő mértékű lehet, a cikkben az "átlagos" hitel esetében próbálták meg számszerűsíteni a visszafizetési kötelezettséget.
Aki fizetésképtelen, az nem lesz kisegítve
Az árfolyamrés és az indokolatlan többletkamat a bankmonitor.hu számítása szerint a forint- és a devizahitelek közötti különbségnek csupán az egyharmadát indokolják. A kétharmad teljes egészében az árfolyam kedvezőtlen változásának tulajdonítható. A probléma megoldatlanságát az elemzés szerint az is jól szemlélteti, hogy a példában szereplő átlagos svájci frank hiteles 66 százalékkal, közel 40 ezer forinttal fizet többet, mint a forinthiteles.
A kormány alapelve, hogy a devizahitelek kivezetésekor nem járhat jobban a devizahiteles, mint a forinthiteles, de olyan nagy a szakadék a két hitel között, hogy az egyharmadnyi különbség visszafizetése után fennmaradó összeg is horribilis, amit szinte biztos, hogy nem fog a bankokra hárítani a kormányzat, hiszen ennek a jogalapja nincs meg, és nem fogja teljes mértékben önmaga az állam sem átvállalni.
A bankmonitor.hu szerint a bankok által az adósoknak visszajuttatott pénz a fizetésképtelen réteg jelentős részének csupán részlegesen enyhíti a problémáit, de nem oldja meg, így szerintük a helyzet rendezésekor a szociális szempontokat is be kell vonni a mérlegelésbe.
Az elemzés szerint a végtörlesztéssel élők esetében nem lesz további kedvezmény, ugyanakkor a normál visszafizetéssel lezárt hitelszerződések esetén az ügyfelek a Kúria döntésétől visszamenő 5 évre szintén élhetnek majd a banki visszatérítés lehetőségével.
Kisebb késés esetén jár a kártérítés.
