Decemberben 14 519 darab új gyűjtőszámla-hitel szerződést kötöttek, ezzel a megkötött árfolyamgát-szerződések kumulált darabszáma már meghaladta a 120 ezret. (A szerződéskötés és a számlanyitás között több hét is eltelhet.) Mivel a lehetséges igénybe vevők teljes köre 2012 végén körülbelül 456 ezer volt, így az érintettek 26 százaléka lépett be az árfolyamgát konstrukcióba tavaly év végéig.

A rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök teljes állománya december végén 948 milliárd forint volt, amely a lehetséges teljes devizahitel-állomány 30 százaléka.

Az árfolyamgát konstrukcióban résztvevő gyűjtőszámla-hitelesek tavaly összesen 4,602 milliárd forint kamat megfizetése alól mentesültek.

Így működik az árfolyamgát

Az árfolyamgát révén a devizahitelesek havi törlesztési terhei minimum 3 évre, de maximum 2017. június végéig rögzülnek - egy svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent 2,5 forinton lehet törleszteni. A devizaárfolyam-változások hatásai a hitel törlesztőrészleteiben ugyanis a rögzített időszak alatt nem jelennek meg, az aktuális piaci és a rögzített árfolyam közötti különbözet a forint alapú gyűjtőszámlára kerül.

A hitel gyűjtőszámlára kerülő kamatrészének megfizetését az állam és a pénzügyi szolgáltatók "fizetik", azaz az adós tartozásának ezt a részét elengedik. Ugyanakkor a gyűjtőszámlán felhalmozott követelés után a pénzügyi szolgáltatók a budapesti bankközi kamatlábnak megfelelő kamatot számítanak fel (a közszférában dolgozók ehhez kamattámogatást kaphatnak).

Meddig lehet még rögzíteni?

A gyűjtőszámla-hitel konstrukció igénylésének határidejét nemrég meghosszabbították, így az árfolyamgát szerződés megkötését a hiteladósok 2013. március 29-ig írásban kezdeményezhetik a devizakölcsönt nyújtó pénzügyi intézménynél.

Szász Károly, a PSZÁF elnöke januárban úgy vélekedett, érdemes lenne további hét évvel meghosszabbítani az árfolyamgát határidejét, figyelembe véve, hogy a devizahitelek hátralévő átlagos futamideje 11-12 év, s az árfolyamgát öt évre nyújt védettséget.