Mario Draghi után német bankárt akar látni az Európai Központi Bank élén a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) több politikusa, akik szerint Draghi politikája megtépázta az euróövezeti jegybank hitelességét. Az olasz Mario Draghi nyolcéves elnöki mandátuma 2019 októberében jár le. Németországban egyre erősebb támadások érik Draghit és az EKB-t a túlzottan lazának ítélt monetáris politika miatt.
Németet akarnak az élre
Draghi utódjául egy német bankárt kell kinevezni, aki elkötelezett a német központi bank, a Bundesbank monetáris stabilitásának hagyománya mellett - jelentette ki Hans-Peter Friedrich, a CSU parlamenti frakcióvezető-helyettese a Bild című napilapban hétfőn megjelent interjújában. Hans-Peter Uhl, a CSU parlamenti képviselője úgy fogalmazott, hogy "nem engedhetünk meg magunknak még egy Draghit", egy német pénzügyi szakértőt kell az EKB élére állítani.
Markus Söder, Bajorország pénzügyminisztere a vasárnapi sajtóban azt hangoztatta, hogy változtatni kell az Európai Központi Bank irányvonalán, "erősebb német hatásra" van szükség. Az elöregedéssel küzdő Németországban, ahol sok polgár komoly megtakarításokkal készül nyugdíjas éveire, bírálatok özöne zúdul a frankfurti székhelyű Európai Központi Bankra egyes nagy médiumok, egyetemi körök és vezető politikusok, köztük a rendkívül befolyásos Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter részéről.
Ezért kár gyűjtögetni
A bírálók azt vetik az EKB és Draghi szemére, hogy a rendkívül alacsony kamatok és bőséges pénzkínálat aláássa a takarékoskodók erőfeszítéseit, a hagyományos befektetések kevéssé vonzóak, a bankszektor pedig gyengül. A negyedik legnagyobb német pénzintézet, a DZ Bank számításai szerint 2010 óta az alacsony kamatok miatt a német állampolgárok több mint 260 milliárd eurót veszítettek ahhoz képest, ha "normális kamatok" lettek volna.
A német pénzügyminiszter már egyenesen azzal vádolta Mario Draghit, hogy őmiatta erősödtek meg Németországban a szélsőséges erők, és a bőséges likviditás már problémákat okoz.
Vannak védelmezői
Ebben a helyzetben váratlan szövetséges, a jegybanki függetlenség támogatójának szerepében fellépő Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke védte meg az Európai Központi Bankot. Weidmann, aki amúgy maga sem ért egyet az EKB közelmúltbeli intézkedéseinek többségével, kifejtette, hogy a továbbra is törékeny európai gazdaság támogatásához laza monetáris politikára van szükség, és a központi bankok vezetőinek nem választási megfontolásokat kell szem előtt tartaniuk döntéseik során.
Az Európai Központi Bank márciusi kamatdöntő ülésén egyebek között döntött arról, hogy 0,05 százalékról 0 százalékra csökkenti irányadó kamatát, mínusz 0,3 százalékról pedig mínusz 0,4 százalékra módosította az EKB-nál elhelyezett egynapos kereskedelmi banki betétekre felszámított büntetőkamatot. Emellett a tavaly márciusban beindított havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlási programját áprilistól kezdve 20 milliárd euróval, havi 80 milliárd euróra bővítette. A gazdasági növekedés és a hitelezés fellendítését, valamint az infláció felpörgetését célzó rendkívül alacsony kamatok és a pénznyomtatás azonban eddig nem hozták meg a várt eredményt, a növekedés gyenge maradt, az infláció pedig messze elmarad a célszámtól. Az EKB kormányzótanács csütörtökön tart ülést, amelynek végeztével Mario Draghi sajtótájékoztatót tart.
Az OECD legfrissebb Magyarországról szóló gazdasági előrejelzése szerint a magyar gazdaság növekedése a következő két évben fokozatosan erősödhet. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
