Némileg meglepő módon márciusban is dinamikusan bővült a lakossági hitelállomány – derült ki az MNB szerdán közzétett adataiból. Ennek persze több oka is lehet. Az egyik, hogy a koronavírus-járvány március második felében robbant be, így előtte a hitelfelvevők vélhetőleg az gondolhatták, hogy a politikusok és számos szakértő által várt enyhe hatása lesz csak a betegségnek Magyarországra. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a hitelbírálat nem egynapos történet, így az is elég valószínű, hogy a korábbi igénylések realizálódtak.
Az MNB közleménye szerint 2020 márciusában a szezonálisan igazított adatok szerint – csak a tranzakciókat figyelembe véve – mind a háztartások, mind a nem pénzügyi vállalatok nettó hitelfelvevők voltak, valamint a betétállományuk is növekedett. Tranzakciókból adódóan a háztartások hitelállománya szezonálisan igazítva 103 milliárd forintos, míg szezonális igazítás nélkül 105,6 milliárd forintos növekedést mutatott. A szezonálisan nem igazított adatok szerint a forinthitelek állománya 105,9 milliárd forinttal emelkedett, míg a devizahitelek állománya lényegében nem változott, hiszen 300 millióval csökkent.
Vélhetőleg korábbi hiteligénylések realizálódtak
Ha az egyes hiteltípusokat megnézzük, akkor kiderül, hogy a lakáshitelek új szerződéses összege 9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi állapothoz képest. A mostani növekedés minden idők egyik legnagyobb bővülése volt.
Dinamikusan gyarapodott a babaváróhitel-szerződések állománya, e tételnél tavaly október óta a legnagyobb havi növekedést láthattuk. A fontosabb hiteltípusok közül csupán a személyi kölcsönök új szerződéses összege mérséklődött. E típus visszaesése mögött pedig az lehet, hogy a bankok egy része az 5,9 százalékos kamatplafon miatt felfüggesztette a személyi hitelek nyújtását.
Miközben sokan eladósodtak, rengeteg magánszemély vagyona növekedhetett, hiszen az általuk elhelyezett betétállomány is bővült. A tranzakciókból eredően szezonálisan igazítva 103,9 milliárd forinttal nőtt a betétállomány, míg szezonális igazítás nélkül 125,6 milliárddal. A szezonálisan nem igazított adatok szerint a forintbetétekbe 78 milliárd, míg a devizabetétekbe 47,6 milliárd forintos nettó pénzelhelyezés történt.
A vállalati adósságállomány is nőtt
A nem pénzügyi vállalatok hitelállománya – csak a tranzakciókat figyelembe véve – szezonálisan igazítva 250,4 milliárd, míg a szezonális hatások kiszűrése nélkül 277,2 milliárd forintos növekedést mutatott. A szezonálisan nem igazított adatok szerint tranzakcióból eredően a forinthitelek állománya 157,9 milliárd, a devizahiteleké pedig 119,3 milliárd forinttal emelkedett.
A nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott, a hitelintézetek tulajdonában lévő kötvények állománya tranzakcióból eredően 18,7 milliárd forinttal nőtt. A nem pénzügyi vállalatok betétállománya – az átértékelődés és az egyéb volumenváltozás hatásától eltekintve – a szezonálisan igazított adatok szerint 226,6 milliárd, míg a szezonális hatások kiszűrése nélkül 184,6 milliárd forinttal bővült. A szezonálisan nem igazított adatok szerint a forintbetétek esetében 20,2 milliárd, míg a devizabetétek esetében 164,4 milliárd forintos nettó betételhelyezés volt megfigyelhető az MNB adatai szerint.
Emelkedéssel zárt a magyar tőzsde. 
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
