Jön a Pénzügyi Stabilitási Tanács
A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által jegyzett törvényjavaslat értelmében a PSZÁF pénz-, tőke- és biztosítási piac felügyeletével kapcsolatos funkcióit, továbbá a fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti funkcióit a jegybank látja el. Az MNB szerveinek korábbi köre, azaz a monetáris tanács, az igazgatóság és a felügyelőbizottság így kiegészül az eltérő működésű és feladatkörű Pénzügyi Stabilitási Tanáccsal.
A jogszabályjavaslat - annak átmeneti rendelkezései alapján - ez év október elsején lépne hatályba, így a PSZÁF ekkor megszűnne.
3-10 ember ügyel majd a stabilitásra
A törvényjavaslat szerint a monetáris tanács feladata lesz - a korábbi hatáskörein túl - kijelölni az MNB mikro- és makroprudenciális feladataival kapcsolatban azon stratégiai kereteket, amelyek között a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntést hoz.
A Pénzügyi Stabilitási Tanács legalább három, legfeljebb tíztagú testület, amelynek elnöke az MNB elnöke, a területért felelős alelnök, illetve az MNB elnöke által kijelölt, a pénzügyi stabilitáshoz kapcsolódó, alapvető feladatokat ellátó vezetők. A javaslat értelmében az MNB igazgatósága a jövőben felelős lenne a Pénzügyi Stabilitási Tanács által meghozott döntések végrehajtásának irányításáért is.
A javaslatnak a jegybank elsődleges céljára vonatkozó szakasza alapján az MNB az árstabilitás elérésének és fenntartásának a veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását.
Miért lesz ez jó?
A javaslat szerint a két szervezet integrációjának megteremtése alapvető feltétele annak, hogy biztosított legyen a hatékony koordináció a makro- és mikroprudenciális felügyelet között, azaz a pénzügyi rendszer egészének stabilitását veszélyeztető rendszerkockázati tényezők nyomon követése és kontrollja, illetve az intézmények egyedi felügyelését, az egyedi kockázatok nyomon követését szolgáló mikroprudenciális felügyelés között.
A javaslat az integrálás legfőbb előnyének nevezi azt, hogy mind a makro- és mikroprudenciális felügyelet, mind pedig a monetáris politika tágabb információs bázishoz jut, javulnak a döntéselőkészítés feltételei, ellentmondásmentessé válik a pénzügyi közvetítőrendszer felé történő hatósági fellépés.
Matolcsy jogosítványa erősebb lesz, mint Szász Károlyé
A jelenleg a PSZÁF-nak fizetendő felügyeleti díjat, igazgatási, szolgáltatási díjat október 1-jétől az MNB-nek kell fizetni a korábbihoz hasonló szabályok szerint.
Az MNB elnöke az új mikroprudenciális felügyeleti feladatok kapcsán felhatalmazást kap azon területek rendeleti szabályozására, amelyek esetében a PSZÁF elnökének is felhatalmazása volt. Lényeges változás azonban, hogy e jogszabályok a korábbiaknál magasabb szinten - a kormányrendelettel egy szinten - helyezkednek majd el a jogszabályi hierarchiában, és csak törvénnyel nem lehetnek ellentétesek.
A törvényjavaslat megnevezi a rendszerkockázatok feltárásával és kezelésével kapcsolatos alapvető jegybanki feladatokat, így a hitelkínálat figyelemmel kísérését, a túlzott hitelkiáramlás megakadályozását szolgáló intézkedések meghozatalát. Nevesíti a feladatok között az anticiklikus tőkepuffer képzésének szabályozását, a rendszerszintű likviditási kockázatok csökkentését szolgáló intézkedések meghozatalát, illetve rendszerszinten jelentős intézmények csődvalószínűségét csökkentő intézkedések meglépését.
A javaslat az anticiklikus tőkepuffer szabályait a Magyarország által várhatóan 2014. január 1-ig bevezetendő, jelenleg kihirdetés előtt álló uniós irányelvvel összhangban határozza meg.
Együttes ülést tarthat ősszel a cseh és a magyar kormány. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
