Orbán Viktor azt mondta, hogy a magyar kormány továbbra is békestratégiát követ; a kormány olvasatában a háború végső mérlege mindig negatív, a békéé mindig pozitív, a békestratégia tehát a gazdasági prosperitás stratégiájaként is értelmezhető.
Szerinte a békestratégia garantálja, hogy a magyar cégek minden ország számára, még ha azok geopolitikai törésvonalakon is fekszenek, megbízható partnerként jelenjenek meg – hangsúlyozta.
Hozzátette, a békestratégiának köszönhető, hogy az OTP szívesen látott befektető egyébként geopolitikai gócpontokban fekvő országokban is. Ukrajnán és Oroszországon túl az OTP jelentős szereplőként jelenik meg a Balkánon, Moldovában és Közép-Ázsiában is – mutatott rá.
Orbán Viktor azt mondta, ha végre sikerül lezárni a háborút – és a magyar kormány ezért dolgozik –, óriási lehetőségek nyílnak majd meg a ma még háborús piacokon, és biztos abban, hogy az OTP ennek nyertese lesz.
Közölte, az OTP olyan teljesítményt tesz le minden évben a magyar nemzetgazdaság asztalára, ami „előtt meg kell emelnünk a kalapunkat és meg is emeljük”.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Benko Vivien Cher
Elmondta, Magyarországon a nominális GDP értéke 2026-ban 95 ezer milliárd forint lesz, az államadósság 73,2 százalék, a költségvetési hiány 3,7 százalék, és lesz legalább 4,7 millió munkavállaló. Hozzátette, az állami vagyon mértéke 2023 végén 22 939 milliárd forint volt, ez 2010 óta 97 százalékos növekedés.
Összehasonlította a részvényesi közgyűlést az ország működésével. Úgy fogalmazott, a politika mutat hasonlóságokat, de „az ország nem részvénytársaság”, a részvényeket nem lehet eladni, ha nem tetszik az irány, az etikai kódex szerint „itt élned, halnod kell”.
Orbán Viktor azt mondta, az állam részvényesei tízmilliónyian vannak, ebből nyolcmillió szavazati joggal rendelkezik. Magyarországon „csak négyévente van részvényesi közgyűlés”, és hozzájuk képest az OTP részvényesei „nagyon is lágyszívűek”. „Nálunk sokkal könnyebben repülhet az egész igazgatótanács” - utalt a kormányra.
Elmondta, van felügyelőbizottság is az ellenzék személyében, és reméli, hogy az OTP-nél ez a szerv jobban végzi a munkáját.
A miniszterelnök a kormány bankokat érintő alapelvei közé sorolta, hogy a kabinet mindig a kisebb szereplők, az emberek oldalán áll az erősebbel szemben.
Hangsúlyozta, téved, aki ebben bankellenességet lát, mert ahogy az élet minden fontos területén, a pénzügyi rendszerben is az egyensúly a lényeg. Az pedig magától nem jön létre, azt a kormánynak kell létrehoznia, „jó és kívánatos esetben Önökkel egyetértésben” - jelentette ki.
Második alapelvnek nevezte, hogy Magyarország számára a bankszektor stratégiai ágazat, a bankoknak prosperálniuk kell, mert „olyan nincs, hogy gazdag ország szegény bankokkal”.
Harmadik alapelvként azt emelte ki, hogy Magyarország kedvező nemzetközi elhelyezkedésében a bankrendszer is fontos szerepet játszik.
Az elmúlt években a magyar bankszektor, kiemelkedően az OTP, több megállapodást kötött a kormánnyal – mondta. Úgy fogalmazott, hogy közös erőfeszítéssel sikerült hatástalanítani a „devizahitelek ketyegő, időzített bombáját”.
Hozzátette, hogy az OTP oroszlánrészt vállal a diákhitelben, ahogy sikeres közös program a babaváró kölcsön is. A miniszterelnök szavai szerint hungarikum és világszám, hogy népesedéspolitikai kérdésekbe be lehet vonni a bankszektort. Ehhez kapcsolódva felhívta a figyelmet, hogy a bankok segítségével 2025. április közepéig több mint 271 ezer kölcsönt folyósítottak.
A közös programok között említette a munkáshitelt, valamint a fiatalokat támogató ötszázalékos lakáshitelt. Utóbbit részletezve jelezte, a bankrendszer vállalta, hogy 2025. április 1-je és 2025. október 31-je között maximum ötszázalékos kamatozású hitelt nyújt a fiataloknak.
Orbán Viktor felidézte, hogy az 1990-es, illetve még a kétezres években is népszerű volt az a gondolat, hogy a bankok tulajdonosainak nemzetisége közömbös.
Azt mondták, hogy a pénznek nincs szaga, de aztán megtanultuk, hogy a pénznek nincs szaga, de a tulajdonosának van – fogalmazott, rámutatva, hogy 2008-ban ugyanis a külföldi tulajdonú bankok a lehető leggyorsabban hazavitték a pénzüket Magyarországról, megszüntették a hitelezést, és mi, magyarok itt maradtunk „kiszáradva”.
Leszögezte, hogy a kormány 2010 óta azon dolgozik, hogy a magyar bankszektor legalább ötven százalékban hazai kézben legyen és ezt sikerült is elérni.
A kormányfő rámutatott, hogy az OTP kulcsszerepet játszik a magyar bankrendszer és az egész ország fejlődésében.
Az OTP bankcsoport 22,6 ezer milliárd forintos hitelállománya nagyobb, mint az összes többi Magyarországon működő bankcsoport hitelállománya összesen – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy nemcsak a magyar hitelpiac, de a magyar tőkepiac sem képzelhető el az OTP nélkül.
Erősödésének bizonyítéka, hogy 2024-ben a pénzügyi eredmény hetven százaléka származott külföldi és harminc százaléka belföldi érdekeltségekből, ami az egész magyar gazdaságtörténetben is példátlan – mondta Orbán Viktor.
Az, hogy a rendszerváltoztatás során az OTP sikeres lett, elképzelhetetlen Csányi Sándor nélkül, szögezte le. Az ő munkája a bizonyíték arra, hogy lehetséges nemzeti bajnokként megőrizni egy magyar nagyvállalatot és közben teljesen megszüntetni benne az állami részesedést – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Csányi Sándornak és az OTP-nek ez sikerült, nem kótyavetyélték el, nem engedték felvásárolni, a stratégiai irányítás a menedzsment kezében maradt – mondta Orbán Viktor, aki hasonló sikereket kívánt az új vezérigazgatónak, Csányi Péternek.
Az OTP mindig képes volt a megújulásra és mindig meg tudta őrizni meghatározó hazai szerepét, az OTP egy nagy közös magyar siker – jelentette ki. Magyarország büszke lehet önökre és az is – tette hozzá.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy aki azt kifogásolja, hogy „én hozok szabályokat a bankokra, pedig soha nem voltam bankár, ezért nem is tudhatom, mi a csízió, annak csak azt tudom mondani, hogy Csányi Sándor is úgy vezeti az MLSZ-t, hogy soha nem focizott magasabb osztályban”, a lényeg, hogy az eredmények magukért beszélnek.
(MTI)
Digitális cenzúra a válság közepén.
