A módosító javaslat szerint - amelyet a 2012. január 1-jétől hatályos új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti jogszabályhoz nyújtott be a bizottság - az összevonásról és az új szervezet létrehozásáról sarkalatos törvény, pontosabban az új jegybanktörvény vagy a PSZÁF-törvény rendelkezhetne. Az előbbit kedden terjesztette be a kormány az Országgyűlésnek, és már 2012. január 1-jén hatályba is lépne. A bizottsági javaslatról pénteki rendkívüli ülésén dönthet a parlament, a törvényről pedig egy héttel később, december 23-án szavazhat a Ház az ülésterv szerint.
Az alkotmányügyi bizottság az összevonást azzal indokolja, hogy "a pénzügyi piacok integrálódásával, a banki és az egyéb pénzügyi tevékenység közötti határok elmosódásával új kihívások jelentek meg a pénzügyi szektorban, amelyekre egy lehetséges megoldást jelenthet a pénzügyi intézmények felügyeleti tevékenységének és a jegybanki tevékenységnek az egyesítése". Az indoklás kitér arra, hogy a rendszerszintű felügyelet az országok többségében a jegybanki feladatok közé tartozik, a mikroprudenciális felügyeletre - azaz a pénzügyi intézmények kockázatának egyedi vizsgálatára - többféle modell létezik. Azonban több olyan nemzetközi példa is van, ahol mindkét feladatot a központi bank látja el.
Az egységes modell melletti érvként említi a bizottsági indoklás, hogy a jegybanki tevékenység során felhalmozódott információk, a jegybank pénzügyi közvetítő rendszerben betöltött szerepe, tekintélye és függetlensége mind a pénzügyi felügyelet ellátását segítő, hatékonyságát növelő tényezők. A világ pénzpiacain jelenleg zajló folyamatok során kulcsfontosságú lehet a közös helyzetértékelés és a gyors döntéshozatal; az egy szervezeten belüli makro- és mikroprudenciális felügyelet megvalósítása megfelelő válasz lehet ezekre az új kihívásokra - áll az indoklásban.
Az éves áremelkedés pedig az áprilisi 6,9 százalékos szintről 0,2 százalékra mérséklődhet. 
