Martin Schulz egy Werner Faymann osztrák kancellárral közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta: ha a többi tagállam felismeri, hogy ez az együttműködés pénzforrást jelent, akkor azok is csatlakozni fognak, akik eddig tartózkodóak voltak.
Aki felelős a válságért, kezelje is
A szociáldemokrata Schulz emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlamentben politikai csoportokon átívelő egyetértés alakult ki egy európai pénzügyi tranzakciós adóról, és egyetértettek abban, hogy "azoknak, akik jelentősen hozzájárultak a pénzügyi válsághoz, ki kell venniük a részüket a válság kezeléséből".
A tranzakciós adó a pénzügyi piacok hozzájárulása a válság kezeléséhez - jelentette ki Faymann. A cél nem a reálgazdaság és a munkavállalók megadóztatása, hanem elsősorban azokat érintené az adó, akik a pénzpiacokon kereskedve "tranzakciók százait, ezreit" kötik - hangsúlyozta a politikus, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnöke.
Nagy népszerűségnek örvend az új adónem
Az EU tizenegy tagállama, köztük Ausztria kedden jelezte szándékát, hogy úgynevezett megerősített együttműködés keretében be akarják vezetni a pénzügyi tranzakciós adót. Eddig hét tagállam fogalmazta meg hivatalosan írásban az Európai Bizottság felé ezt a szándékát. Az együttműködés életbe lépéséhez kilenc tagállam nyilatkozata szükséges. Az új adónem bevezetésének egyik ellenzője a nagy tagállamok között Nagy-Britannia.
Algirdas Semeta adóügyi uniós biztos bejelentése szerint keddig Ausztria, Németország, Franciaország, Belgium, Görögország, Portugália és Szlovénia jelezte szándékát a megerősített együttműködés létrehozására. Észtország, Spanyolország, Olaszország és Szlovákia később szóban jelentette be csatlakozását. A részletekről és az eszközök felhasználásáról még nem született megállapodás.
Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter szerdán a sajtónak nyilatkozva úgy foglalt állást, hogy a pénzforrásokat az egyes tagállamok EU-s költségvetésbe való befizetéseinél kellene felhasználni.
A tőzsde szempontjából nagyon negatív a tranzakciós adó
A Bécsi Tőzsde kritikusan tekint az új adófajtára. Michael Buhl tőzsdeelnök - egyben a Budapesti Értéktőzsdét is magában foglaló Közép- és Kelet-európai Tőzsdeszövetség (CEESEG) vezérigazgatója - úgy látja, hogy a kereskedés olyan országokba "vándorolhat el", ahol nem vetnek ki ilyen adót a tranzakciókra. Buhl szerint nem a tőzsdei, hanem a tőzsdén kívüli kereskedést kellene megadóztatni, hogy "átláthatóbbá" tegyék azt.
Megegyezett az ukrán kormány és az IMF.
