Simor lobbizik a jegybanktörvény mellett

Simor András ugyanakkor kifejtette: továbbra is úgy gondolják, nincs szükség az MNB monetáris tanácsa és az alelnökök létszámának további bővítésére. A jegybank elnöke hangsúlyozta: el tudják fogadni, hogy a kormány és a parlament nem nevez ki új tagokat a következő 9 hónapban.

Az MNB elnöke kiemelte, hogy hosszabb távon jobbnak tartanák, ha az MNB elnökének lenne véleménynyilvánítási joga a monetáris tanács tagjaival kapcsolatban, beleértve az alelnököket is.

Simor András felhívta a figyelmet arra, hogy a javaslat nem érinti az MNB vezetőjének és döntéshozóinak fizetését, pedig az azzal kapcsolatos jelenlegi szabályozás összeegyeztethetetlen az uniós jogrenddel.

Burány Sándor (MSZP) hozzászólásában üdvözölte, hogy a legvitatottabb pontokban megegyezett a kormány és a jegybank, azonban azt tartanák jónak, ha törvényben rögzítenék, hogy a monetáris tanács létszáma és az alelnökök száma nem növelhető. Kovács Tibor (MSZP) felvetette, hogy a jegybanktörvényről a megegyezés elhúzódása több 100 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek.

Lenhardt Balázs (Jobbik) szerint a nemzeti bank csak nevében nemzeti, nem a magyarok érdekeit szolgálja, így az MNB-törvény módosításával sem értenek egyet, mint ahogyan az általa "szuperkolhoznak" nevezett Európai Unió elvárásainak való megfelelési kényszerrel sem.

Scheiring Gábor (LMP) kiemelte: jó, hogy az MNB és a kormány konfliktusa a végéhez közeledik, ugyanakkor a konfliktus eléggé költséges volt, súlyos tízmilliárdjaiba került a magyar államnak. Ezért a jövőben kordában kell tartani a hosszú távon a gazdaság fejlődését nem szolgáló döntéseket - mondta a képviselő.

Rogán Antal, a bizottság fideszes elnöke megerősítette: a kormány megvárja, hogy az Európai Központi Bank (EKB) - amely korábban több ponton kifogásolta az eredeti törvényt - véleményt mondjon a módosításokról, a parlament csak azt követően szavaz a jogszabályról. Hozzátette, hogy az MNB-törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitái még a héten lezajlanak a parlamentben, de szavazás csak az után lesz, miután az EKB megküldte véleményét.

Az MTI információi szerint az EKB július 6-ig véleményezi a nemrég előterjesztett módosításokat.

Rogán Antal szerint olyan jegybanktörvény született, amely kölcsönösen szolgálja mindkét fél érdekét, és garantálja a jegybank függetlenségét. Emlékeztetett arra, hogy az MNB-törvény fő részeit a jövőben csak minősített többséggel lehet módosítani; ez pedig szerinte azért fontos, mert az előző ciklusokban nem volt olyan kormány, amely ne nyúlt volna a jegybanktörvényhez. Ezt a jövőben nem lehet majd megtenni - hangsúlyozta.

Hozzátette: a törvénymódosítás elfogadása biztosítja az MNB megfelelő működését, emellett elhárítja az akadályokat a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval megkezdendő tárgyalások elől.

A bizottság a kormánypárti képviselők 19 igen, valamint az LMP-s, jobbikos és MSZP-s képviselők 5 nem szavazata mellett találta általános vitára alkalmasnak az MNB-törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot.