A 2014-ben életbelépő törvényjavaslat szerint a rendkívül kockázatosnak ítélt tevékenységeket, köztük a spekulatív befektetési alapokkal kapcsolatos ügyleteket és az úgynevezett saját számlás kereskedést (ppt) akkor kellene elválasztani a lakossági üzletágtól, ha az ilyen tevékenységek volumene meghaladja a 100 millió eurót vagy pedig a mérlegfőösszeg 20 százalékát. A rendszerszintű fontossággal bíró - csőd esetén a pénzügyi rendszer stabilitását fenyegető - hitelintézeteknek továbbá szanálási, illetve felszámolási tervet, "végrendeletet" kell készíteniük. A javaslat harmadik fő eleme a bankmenedzserek büntetőjogi felelősségre vonásának lehetőségét szélesíti.
Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter szerint a kormány a javaslattal levonja a pénzügyi válság tanulságait. Az intézkedések célja a betétesek védelme és annak biztosítása, hogy ne az adófizetők pénzéből kelljen kimenteni bankokat a bajból. Valamennyi pénzügyi piacot, piaci szereplőt és pénzügyi terméket szabályozni kell az újabb válságok megelőzése érdekében - emelte ki a miniszter szerdai berlini sajtótájékoztatóján.
A német bankszakma túlzónak tartja a javaslatot. Az egyoldalúan, uniós konszenzus nélkül bevezetett szigorítás csak a német pénzügyi szféra versenyképességét rontaná, ezért "érthetetlen, hogy Németország miért szalad előre" - mondta Michael Kemmer, a német bankszövetség ügyvezetője.
Az ellenzék szerint a javaslat túl gyenge, és nem más, mint az őszi választásokra készülő kormánypártok kampányfogása. A javaslat nem orvosolja a pénzügyi rendszer bajait, mert csak egy "kampánycélú placebo" - mondta Gerhard Schick, a Zöldek parlamenti frakciójának pénzügy-politikai szóvivője.
Felgyorsultak az események. 
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
Hold Alapkezelő: Aki tud hosszú távon gondolkodni, tartson több részvényt vagy részvényalapot
