Az eddig bevezetett, célzott nyugati szankcióknál keményebb csapást jelent az orosz bankokra nézve az a júliusban hatályba lépő amerikai törvény, amelynek értelmében az amerikai pénzintézetek kötelesek lesznek 30 százalékos adót levonni a külföldi bankoknak járó kifizetésekből, ha azok nem osztják meg az amerikai adóhivatallal (IRS) az amerikai számlatulajdonosaik adatait.
A kongresszus jóval az ukrán válság előtt, még 2010-ben szavazta meg a külföldi számlára vonatkozó adózási törvényt (FACTA). Ennek célja az volt, hogy a külföldi bankokat, a kemény retorzió kilátásba helyezésével, az amerikai számlatulajdonosaik adatainak kiszolgáltatására késztesse. A július 1-jétől érvényes jogszabály értelmében azok az idegen bankok, amelyek amerikai értékpapírokat vásárolnak, 30 százalékot veszítenek a nekik járó osztalék- és kamatkifizetésekből. A szabályt az állam- és magánkötvények, valamint részvények esetében is érvényesíteni kell majd.
Hétfőn járt le a határideje annak, hogy az amerikai pénzügyi tárca összeállítsa azoknak a külföldi bankoknak a listáját, amelyek mentesülnek majd a tetemes adótétel alól. Ezt júniusban hozzák nyilvánosságra.
Washingtonnak több mint ötven országgal - köztük a saját szigorú banktitok-szabályozásából sokat profitáló Svájccal és a Kajmán-szigetekkel - sikerült megállapodnia. Az orosz kormánnyal azonban az amerikai pénzügyminisztérium - a Krím félsziget orosz elcsatolása miatt - márciusban megszakította az információmegosztásról folytatott tárgyalásokat.
A szabályozás 2017-től szigorodik és tovább nő az elvonás.
Célzott támadásban halhatott meg a holokauszttagadó iráni exelnök, akit Magyarországon is vendégül láttak – a hírt azonban egyelőre nem erősítették meg. 
