Az MTI-nek küldött közleményben kiemelték: a kiadvány publikálásával egyidőben elindult a Bitget egyhónapon át tartó kampánya, amelynek célja a felhasználók biztonságtudatának növelése. Az elemzés szerint az MI-alapú csalások túlmutatnak a hagyományos adathalász e-maileken: megjelentek a hamis Zoom-hívások, közéleti szereplőkről készített hamis (deepfake) videók, trójai vírussal fertőzött álláshirdetések, és jelentős pénzügyi károkat okoznak a piramisjátékszerű pénzügyi csalások (Ponzi-sémák).
Fotó: Depositphotos
A jelentésben nagyszabású csalásokról mutatnak be esettanulmányokat, és szervezetten működő nemzetközi csalóbandák működését is elemzik, illetve részletesen kitérnek arra is, hogyan használják a csalók a Telegram és az X (korábban Twitter) komment szekcióit adathalász célokra. A tájékoztatás szerint a tanulmányban részletesen bemutatják, hogyan mossák tisztára a csalók az ellopott kriptovalutákat bonyolult útvonalakon keresztül, ezzel megnehezítve a hatósági fellépést és az eszközök visszaszerzését.
A közleményben idézik Gracy Chent, a Bitget vezérigazgatóját, aki szerint a legnagyobb veszély ma nem a kriptoeszközök volatilitása, hanem a megtévesztés. A mesterséges intelligencia révén a csalások gyorsabbak, olcsóbbak és nehezebben felismerhetők, és erre a megoldást a technológiai szigor és az iparági szereplők közötti összefogás jelenti – tette hozzá.
Akár 600 svéd is Tartuban ülhet. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
