Az új szabályozás a közlemény szerint alapvetően két fő pillérből áll. A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató az ügyfelek rendszeres, legális jövedelmének meghatározott arányában korlátozza az új hitel felvételekor maximálisan vállalható törlesztési terheket, és ezáltal mérsékli az ügyfelek eladósodását. A hitelfedezeti mutató a fedezett hiteleknél - ilyenek például a jelzáloghitelek - a fedezetek (lakásérték) arányában korlátozza a felvehető hitelek nagyságát.
Mit néz a bank?
A JTM-et minden új, 200 ezer forintot meghaladó hitel (fogyasztási hitel, jelzáloghitel, gépjárműhitel stb.) felvételekor vizsgálni kell. A mutatóban az új hitel terhei mellett figyelembe kell venni minden fennálló hitelhez kapcsolódó törlesztési terhet, rendelkezésre álló jövedelemként pedig csak az igazolt, legális nettó jövedelem (munkabér, nyugdíj, családi pótlék stb.) számítható be. Ez az MNB szerint egyértelműen ösztönözheti a gazdaság fehéredését is, hiszen a jövőben csak bevallott, legális jövedelem mellett lehet hitelt felvenni.
Hol a határ?
A 2015. január 1. után felvett új forinthitelek esetében a JTM nem haladhatja meg az 50 százalékot, a magas jövedelmű ügyfelek esetében (400 ezer forint nettó jövedelem, vagy afelett) pedig a 60 százalékot. A jövedelmeket és az adósságterheket több adóstárs esetében összevontan kell kezelni. Az MNB szerint az új rendelkezés a forinthitelekre alkalmazott megengedőbb korlátok miatt valószínűsíthetően nem jár hitelvisszafogással, ha pedig a jövőben túlzott lakossági hiteldinamikát észlelnek, a korlátokat bármikor szigorítani lehet.
Az euróban és egyéb devizában felvett új hitelekre vonatkozóan - egy esetleges árfolyam-leértékelődés negatív hatásait ellensúlyozva - sokkal szigorúbbak a JTM korlátok: 25 és 10 százalék, illetve a magas jövedelmű ügyfelek esetében 30 és 15 százalék. E korlátok mellett kizárható a devizahitelezés újbóli elterjedése és felfutása - írja közleményében az MNB.
| A Duna House adatai alapján nagyjából minden negyedik (Kelet-Magyarországon több mint minden harmadik) ingatlanvásárláshoz köthető hitelügylet, így joggal merül fel a kérdés, hogy ez az intézkedés az éledező jelzáloghitel-piacra mekkora veszélyt jelent. Részletek >>> |
A hitelfedezeti arányokra vonatkozóa alapvetően a jelenleg hatályos előírásokat vette át az MNB: a jelzáloghiteleknél forintban 80, euróban 50, egyéb devizában 35 százalék, a gépjárműhiteleknél ugyanez rendre 75, 45, illetve 30 százalék. A pénzügyi lízingre 5 százalékponttal magasabb hitelfedezeti korlátokat lehet alkalmazni.
Nincs kibúvó
Az MNB a jogszabályi hierarchiában a kormányrendeletekkel egy szinten álló rendeletet alkotott a túlzott lakossági hitelkiáramlás megakadályozása érdekében. Az MNB rendelet szövege várhatóan szeptemberben jelenik meg a Magyar Közlönyben. A 2015. január 1-jétől életbe lépő új előírásokat minden, Magyarország területén kötött új hitel esetében alkalmazni kell.
Az EKB örül
A jegybank az új rendelet kapcsán egyeztetett az Európai Központi Bankkal, amely 2014. június 23-án közzétett véleményében pozitívan értékelte a rendelettervezet tartalmát és annak a pénzügyi rendszer stabilitását erősítő várható hatásait - közölte az MNB.
|
Felforgatja a hitelezést? A hazai bankok egyelőre nem gondolják azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank által bevezetni tervezett jövedelemarányos törlesztés (PTI) szabályozása előtti időszakban sokan épp azért fogják majd felkeresni a bankfiókokat, mert attól tartanak, hogy az új feltételek mellett már nem lesz lehetőségük arra, hogy hitelhez jussanak, mert nem felelnek majd meg a szigorodó feltételeknek. A Privátbankár.hu által nemrég megkérdezett hitelintézetek szerint a pontos részletek megismerése előtt nehéz elképzelni, hogy komolyabb érdeklődést generálna az egyelőre a szakmában és kisebb részben a sajtóban zajló polémia. A lapunknak nyilatkozó bankok remélik, hogy eddigi hitelezési gyakorlatukat nem írja majd teljesen át az új szabályozás. Részletek >>> |
Leépít az osztrákoknál a Ryanair. 
