Átlagkeresetből is felvehető a maximális hitelösszeg, de a szakértők szerint nem biztos, hogy ez jó ötlet.

Felmérték, miről mondanak le a legtöbben az infláció és az energiaárak emelkedése miatt - a magyarok az átlagnál jóval magasabb arányban adósodnak el mostanában.

Egymilliárd dollárért adott túl építési telkén a súlyosan eladósodott, korábban piacvezető kínai ingatlanfejlesztő cég, az Evergrande. A frissen értékesített terület a dél-kínai Sencsen kikötővárosban fekszik.

Nemzetközi összehasonlításban kevésbé érzékelik a recessziót. 

A globális járvány kínálati sokkot okoz, aláássa a gazdasági szereplők bizalmát és leállítja a hitelezést – éppen akkor, amikor a kormányok, a vállalatok és a háztartások nagy része nyakig ül az adósságban. Valójában már a járvány kitörése előtt megfogalmazódott a kérdés: mikor fog fog kitörni az újabb globális hitelválság? Káncz Csaba jegyzete.

Úgy falják a magyarok a hitelt, mintha nem kellene visszafizetni. De vajon meddig tarthat még az öröm? Van még hova eladósodni? A Privátbankár kérésére a Bank360 szakértője megvizsgálta a hitelpiac egészségét.

A Tesla részvényeinek árfolyama szépen emelkedik a legutóbbi gyorsjelentés óta, ám az intézményi befektetők által vásárolt kötvények a mélyben maradtak, sőt esnek. Hogyan lehetséges, hogy ellenkező irányba mozog a kettő, és milyen problémákat okozhat ez a vállalat finanszírozásánál?

A török jegybank ismét kamatot emelt, aminek következtében erősödni kezdett a líra. Ez pedig a forint előtt tornyosuló viharfelhőket is erősen csökkenti. Ma a líra két százalékkal emelkedik, az euró/forint pedig ismét 319 forintra tért vissza.

A nap elején alaposan elgyengült a forint, de a végére magára talált, ahogy más feltörekvő piaci devizák is. Nagyobb gyengülésre az elemzők nem számítanak, de némi további lassú lecsorgás jöhet. A vezető részvénypiacok óvatosan emelkedtek, a dél-európai indexek viszont kifejezetten csúnya mélyrepülést mutattak be az olaszok miatt.

Egy-két éve a világ attól kezdett élni, hogy a kínai gazdasági növekedés lelassul, és nem lesz, aki húzza a világgazdaságot. Nos, eleve túlzott volt az aggodalom, mivel van még pár nagy növekvő, köztük a kínaival megegyező népességgel rendelkező India, de most már látszik, hogy Kína továbbra is jól húz, csak az államnak egy kicsit a zsebébe kellett nyúlnia.

Aggasztó hírek jönnek Törökországból, az elnöki rendszer bevezetésének első vitanapján még önmagához képest is szokatlanul nagy mértékben gyengül a líra. Az eladósodott, gyengélkedő gazdaságú ország politikailag azonban nagyon fontos, és a kormányzat is adta már korábban jelét kompromisszumkészségének, így lehetséges, hogy készen vannak már a mentő ötletek.

Már a puccskísérlet előtt is sokasodtak a felhők a török gazdaság egén, tavasszal harmadával estek vissza a turisztikai foglalások, az ország eladósodott, a termelékenység alig nőtt. Az OECD épp múlt heti jelentésében sürgette a jogállamiság erősítését, most éppen ennek ellenkezője történik.

Fejenként 2,6 millió forint pénzügyi megtakarítással rendelkezik az átlag magyar, ami elmarad a közép-európai átlagtól. A magyar lakosság hitelfelvételi kedve is jócskán visszaesett. A devizahitelekhez köthető, korábbi években elszenvedett veszteségek miatt a magyar lakosság hitelfelvételi kedve jelentősen elmarad az európai és a szűkebb közép-európai trendektől.

11 éve nem volt olyan alacsony szinten a magyar lakosság eladósodottsága, mint most, a magyar hitelállomány 29 százalékkal marad el a régiós átlagtól.

A németek elengedik a görög adósságok egy részét, a görög adósságállomány nagy hányadánál kitolják a fizetési határidőt. Ezt borítékolja az Alapblognak adott interjúban a Commerzbank vezető közgazdásza, Christoph Weil. Politikai öngyilkosság lenne a kormányzó német elit részéről, ha hagynák, hogy Görögország távozzon az euróövezetből.

Európa nem csak, hogy ugyanolyan több évtizedes stagnálásra van ítélve, mint Japán volt az elmúlt negyed évszázadban, hanem a nacionalizmus szükségszerű felülkerekedésével járó folyamatos konfrontációkra is. Nincs más kiút az adósságcsapdából, az állandósulni látszó gazdasági stagnálásból, mint a mesterséges pénzteremtés – írja az Alapblog interjúja.

Jövő évtől a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendelettel korlátozza a hitelfelvételt. Mekkora változást hoz ez? Mennyiben befolyásolja az idei évben éppen csak magához tért lakáshitelezést és a lassan talpra álló ingatlanpiacot?

Januártól jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatót (JTM) és a hitelfedezeti mutatót (HFM) vezet be a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A szabályozás célja a túlzott lakossági eladósodás és a devizahitelezés újbóli felfutásának megakadályozása.

Egy felmérés szerint a fizetésképtelenségi okok között még mindig meghatározó a munkanélküliség. Az esetek mintegy háromnegyedében az alacsony vagy nem létező jövedelem vezet a magyarok eladósodásához.

Egyre több társasházról derül ki, hogy különböző okok miatt az elmúlt években tetemes, nemritkán több tíz millió forintnyi adósságot halmoztak fel, ami tovább fékezi az ingatlanpiacot - írta a hétfői Napi Gazdaság.

A főváros XIII. kerülete arra kéri a kormányzatot, hogy a felelősségteljesen gazdálkodó önkormányzatok számára nyújtson - a pazarlóan gazdálkodókat segítő adósságátvállalás mértékének megfelelő - fejlesztési célú támogatást.

Spanyolország és Olaszország miatt aggódik Európa, pedig Magyarország sincs irigylésre méltó helyzetben. Az állampapír-hozamok terén rosszabb a pozíciónk még Írországnál is, csak Görögország és Portugália hozamai vannak magasabban. Aggasztó, hogy így van ez a külföldön kibocsátott devizakötvényeinkkel is, nehéz lenne a piacról forrást bevonni.

Az Országgyűlés ma fogadhatja el azt a törvénymódosító javaslatot, amely a devizakölcsönnel rendelkezőknek teszi elérhetővé hiteltörlesztésük árfolyamának befagyasztását. A parlament ma dönthet a lakossági deviza-eladósodás okait feltáró albizottság jelentéséről is, amely a 2002-2010 közötti kormányok és a tőlük független intézmények, valamint a bankrendszer és a hitelfelvevők felelősségét állapítja meg.