|
| Erdogan török elnök |
A török jegybank mai bejelentése szerint “egyszerűsítette” a jegybanki kamatok rendszerét, és az egyhetes repokamatot nevezte ki irányadó eszköznek. Ennek szintje június 1-től megegyezik majd a 16,5 százalékos hitelezései alapkamattal (funding rate).
Az overnight hitelezési kamatok 150 bázisponttal (1,5 százalékponttal) efelett lesznek. Jelenleg ezek szintje 7,25, illetve 9,25 százalék, ez fog emelkedni 15 és 18 százalékra. Az úgynevezett késői likviditási ablak kamatát is tovább emelik, 19,5 százalékra a Bloomberg szerint, várhatóan június 7-től.
A lépés után a török líra erőteljesen emelkedni kezdett, jelenleg 5,3445 az euróval és 4,5988 a dollárral szemben. Mintegy 2,3-2,5 százalékkal erősödik tehát, úgy tűnik, ezzel sikerült végre megállítani a török líra erőteljes zuhanását. A múlt héten a török jegybank már tartott egy vészhelyzeti kamatemelést, ám akkor csak átmenetileg tudta megállítani a líra gyengülését.
Az elnök rosszul beszélt
A török lírával az a baj, hogy az infláció makacsul magas, két számjegyű, miközben az ország devizaadóssága nagy, a fizetési mérleg súlyosan deficites. Miközben emiatt az ország erősen rá van utalva a külföldi tőkére, Recep Tayyip Erdogan elnöknek olyan szerencsétlen nyilatkozatai voltak, amelyek csak még inkább megijesztették a befektetőket.
Egyrészt azt találta mondani, hogy a jövőben a jegybanknak még inkább az ő utasításaira kéne figyelnie. Másrészt megismételte unortodox nézetét arról, hogy a magas infláció okozója a magas kamat. (A közgazdászok zöme szerint fordítva, a magas kamat infláció-csökkentő hatással jár.)
Stabilabb a forint is
Amint az utóbbi időben a forint gyengült, az euró árfolyama felszaladt 320 fölé, sokan a török líra körüli bizonytalanságokat is felelőssé tették ezért. Bár a forint gyengülése sokkal kisebb volt, mint a líráé vagy más feltörekvő devizáké, együtt látszottak mozogni. Ma a forint is erősödik, az euró 40-50 fillérrel a péntek esti szint alatt jár, 319 forintnál.
Erdogan elnök népszerűségét részben annak köszönheti, hogy elnöksége alatt a gazdasági növekedés magas volt, a gazdaság jól húzott. Ez sokak szerint véget érhet, és visszaeshet a növekedés, nem kis részben a hatalmas eladósodottság, infláció miatt.
Magasak a hozamok, de nem eléggé
A növekedés fenntartásához lehetőleg alacsony kamatra lenne szükség, de ezzel gyengítik a lírát. A török líra árfolyama csak az utóbbi egy évben 34 százalékot száguldott az euróhoz és 29 százalékot a dollárhoz képest, annak ellenére, hogy az állampapír-hozamok is két számjegyűek voltak, 12-15 százalék körül.
Ma a török három éves kötvények hozama 16,1, a tíz évesé 13,6 százalék körül mozgott. Elvileg, ha nem gyengülne tovább a líra, ez szép bevételt hozhatna az alacsony kamatoktól szenvedő külföldi befektetőknek, de a devizakockázat, amint láttuk, óriási.
Az illiberál szakács
Argentína, Oroszország és más feltörekvő országok devizái is sokat gyengültek az utóbbi időben, bár ennek általában speciális helyi okai is voltak. Azért az idei turbulensebb tőkepiacok mellett sok befektető általában csökkenthette a kockázatvállalásának mértékét. Ebben pedig az amerikai kötvényhozamok emelkedésének is nagy szerepe volt.
“Ez az igazi no-go zóna a befektetőknek… most azok a japán invesztorok likvidálják magukat, akik az otthoni nulla hozam helyett vettek török kötvényt 14%-os hozammal, csak hogy a líra eddig 22%-ot esett a jenhez képest, tehát bukta. Az illiberál szakács, Erdogan kifőzi magának a pénzügyi Armageddon menüsort” – írta az Alapblogon Vakmajom.
Veszített a lakosság
Az Equilor Start hírlevele reggel azt írta, “a hétvégén Erdogan arra buzdította a török lakosságot, hogy meglévő euró és dollárkészleteiket váltsák át török lírára, ezzel is segítve a deviza visszaerősödését. Tavaly is volt egy hasonló kijelentése, aki akkor megfogadta tanácsát, jelentős veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni a líra mélyrepülése miatt.”
Az Equilor szerint a zuhanás azt követően gyorsult be, hogy a török elnök kijelentette: amennyiben a júniusi előre hozott választáson a lakosság az elnöki rendszer bevezetésére szavaz, a jegybankelnöknek hangsúlyosan figyelembe kell majd vennie a jelzéseit. “Ezzel tovább sérülne a jelenleg is csak részben megvalósuló jegybanki függetlenség” – tették hozzá.
Megszorítások kellenek
Sokan, mint a német Die Welt mai cikkében, azt gyanítják, hogy a választások előrehozásának oka gazdasági: a kialakuló válságot csak a növekedés-orientált gazdaságpolitika megváltoztatásával, megszorításokkal lehetne legyűrni. Ez viszont a választóknak nemigen tetszene, és nagyban csökkentené Erdogan választási esélyeit.
Így a választás előtt nem, de utána könnyen lehetséges, hogy fájdalmas irányváltás következik Törökországban.
Gyorsult a németországi infláció márciusban az iráni háború miatt megugrott energiaárak hatására.
