|
| (Fotó: Eidenpenz József) |
Elsősorban az újra keményedő észak-koreai hangnemnek és a változatlanul magas amerikai államkötvény-hozamnak tudják be, hogy a részvénypiacok nagyon óvatosak voltak ma. A főbb nyugat-európai indexek 0,1-0,3 százalékos emelkedéssel beérték, a gyengülő euró is segített nekik. Az EuroStoxx 50 index mégis stagnált, aminek Dél-Európában kell keresni az okát.
Az olasz tőzsdeindex a nap végéig 2,3 százalékkal zuhant, a spanyol 1,0, az athéni 1,4 százalékkal esett. A jelek szerint egyre többen aggódnak amiatt, hogy az új, csupa populistákból álló olasz kormánykoalíció tevékenysége kezelhetetlenné teszi az olasz adósságot, és nagy eurózóna-válság jöhet. A német, olasz, spanyol bankok részvényei 1-6 százalékos mínuszban zártak ma.
Ehhez képest az OTP 0,6 százalékos süllyedése (10 700-ra) még szerénynek mondható, bár az is igaz, hogy a részvény tegnap már jókorát esett. A Mol 1,2 százalékot ment lefelé (2810-re), a Richter 1,7 százalékkal emelkedett 5595-re. A Telekom fél százalékkal javított 424-re. A BUX így 0,2 százalékkal süllyedt.
Forint, zloty, rubel
Az amerikai indexek is lanyhán, 1-2 tizedszázalékos emelkedéssel kezdtek, este hatkor már valamivel nagyobb volt a plusz, az S&P 0,3, a Nasdaq 0,5 százaléknál tartott.
További árfolyamok itt láthatók
Az euró nap közben 317,70 forintig is felszaladt, estére azonban már csak 316,20 volt az árfolyam. Ez végül 40 filléres csökkenést jelent. Százalékban sokkal jobban erősödött a lengyel zloty, az orosz rubel, és komolyan korrigált a mostanában összeomlás-szerű tüneteket mutató török líra, argentin peso is.
Engedi-e az MNB?
Az Equilor Befektetési hírlevele szerint utoljára 2016 közepén volt ilyen gyenge a forint az euróval szemben, akkor a Brexit-szavazás vetett hullámokat. Most egy általános nemzetközi tőkeáramlásra vezethető vissza a gyengülés, “ország-specifikus elemet nem látunk a folyamatban” – írják.
Elsősorban a feltörekvő piaci devizák mozgásától függ, hogy az euró-forint teszteli-e a következő napokban a 318-as ellenállási szintet, ahol viszont már akár a hazai jegybank is beavatkozhat. Az Equilor szerint erre mindenképpen sor kerül majd, mivel több eszköz is rendelkezésére áll a döntéshozóknak.
Nagy buli nem lesz ebből
Egy tartós forintgyengülés (320-325) esetén az inflációs és kamatpályát is át kellene írni, ráadásul onnan már sokkal nehezebb lenne visszafordítani a későbbiekben a mozgást – teszik hozzá.
A KBC Equitas “320 fölé kerülhet a forint?” című írásában szintén több éves mélypontot emleget. “A fundamentumok terén az utóbbi időben ismét erősödnek a forint gyengítő hatások, miközben a forint erősítő hatások talán gyengülni látszanak” – írják. Nagy leértékelődést viszont szerintük aligha kell várni. “Ráadásul vannak még fontos szintek az EUR/HUF előtt, melyek egy ideig még tarthatják a devizaárfolyamot” – jegyzik meg.
A bank meg csak hull
Az európai bankok közül a Deutsche Bank árfolyama egész héten csak hullik. Még hétfőn Steven Eisman, aki korán felismerte a 2008-2009-es válság közeledtét és óriásit kaszált rajta, a Deutsche Bank shortolását ajánlotta a Bloomberg szerint. A bankóriásnak szerinte profitabilitási gondjai vannak és rövidesen újabb tőkeemelésre lehet szüksége. (Eisman történetét a “The Big Short”, magyarul “A nagy dobás” című könyv és film meséli el.)
Csendesen csorgó olaj
A szokásos szerdai amerikai olajkészlet-adat a várnál nagyobb csökkenést mutatott, de az olaj ára ennek ellenére maradt a csendes lecsorgás állapotában, csak kissé mérséklődött a mínusz. A WTI 71,0, a Brent 78,30 dollárnál áll, 0,4, iletve 0,2 százalékos mínuszban. (A WTI aktuális határideje egyébként júniusi, a Brenté júliusi, de ez nem igazán magyarázza meg a kettő közötti nagy árkülönbséget.)
Az európai uniós csatlakozás óta robbanásszerűen nőtt az élelmiszerimport Horvátországban – írta a Jutarnji List című horvát napilap a horvát statisztikai hivatal adataira hivatkozva. 
