Kell-e félnünk a túlzott eladósodottságtól?

(Fotó: depositphotos.com)

Úgy látszik, a történelmien alacsony hitelkamatok még jó darabig velünk maradnak. Legalábbis ezt olvashatjuk ki a főbb nemzetközi jegybankok lépéseiből és a Magyar Nemzeti Bank döntéseiből: az egyre rosszabbul teljesítő európai gazdaságok és a globális kihívások kiváló környezetet jelentenek a laza monetáris kondíciók fenntartásához, sőt, fokozásához is.

Mindez a lakossági hitelek tekintetében azt jelenti, hogy nem várható érdemi fordulat a kamatszintek terén, azaz nem kell tartani attól, hogy ma-holnap elfogy az olcsó kölcsön. Ennek ellenére a magyar háztartások hónapról hónapra úgy viselkednek, mintha az akkori lenne az utolsó alkalom, hogy a korábbiakhoz képest ilyen kedvező kondíciókkal hitelt vehetnek fel.

Csak idén összesen 330 milliárd forint személyi kölcsönt vettünk fel, átlagosan 47,19 milliárdot havonta júliusig. Ehhez képest tavaly hasonló időtávon 256,91 milliárdot összesen és 36,7 milliárd forintnyit havonta. Tavalyhoz képest tehát havonta átlagosan több mint 28 százalékkal többet veszünk fel a szabad felhasználású slágerhitelből.

Lassuló, de hasonlóan növekvő tendenciák mutatkoznak a lakáshitelek piacán is: idén az év első hét havában összesen 531,38 milliárd forintnyi lakáshitelt vettünk fel, 10 százalékkal többet, mint tavaly, az átlag havi szerződéses összeg pedig 68,96 milliárdról 75,91 milliárd forintra nőtt.

És akkor még nem említettük a babaváró hitelt sem, amelytől szinte minden banki szakértő kiszorító hatást várt. Az első hónap - július - adatai alapján ez egyáltalán nem igazolódott be, hiszen a kapásból 54 milliárd forintnyi kihelyezett állománnyal nyitó babaváró mellett mindkét fent vizsgált hiteltípus bőven átlagon felüli bővülést mutatott a 10 milliós állami kölcsön indulásakor.

Ilyen helyzetben, amikor első ránézésre kölcsönben úszik az ország, felmerül a kérdés, hogy nem kell-e félni attól, hogy megismétlődik a devizahiteles tragédia és nem válik-e földönfutóvá az, aki az elmúlt években akár több tízmilliós hitelt vett fel? Sőt, egyre többen hívják fel a figyelmet egy közelgő gazdasági válságra, ami bizonyára nehéz helyzetbe hozná azokat az átlag fizetésből élő családokat, amelyek jelentős havi terheket nyögnek. Tényleg egészségtelen képet mutat a magyar hitelpiac és kell aggódni?

A Bank360 szakértője, Veres Patrik szerint az óvatosság sosem árt, de nagyon sok szempontból sokkal kedvezőbb a helyzet a devizahiteles időkhöz képest. Az alábbi néhány pontban rávilágít arra, hogy miért lehetünk most nagyobb biztonságban:

Az újonnan felvehető kölcsönök elsöprő többsége nem tartogat már “meglepetéseket”

Korábban két jelentősebb kockázat okozott nagy galibát: az árfolyamkockázat és a kamatkockázat. Nagyot fejlődtek a hiteltermékek az elmúlt években: a deviza alapú lakossági hitelezés gyakorlatilag már régen megszűnt, ma pedig szinte minden egyes személyi kölcsön fix kamatozású, ráadásul az újonnan felvett jelzáloghitelek közül is kiszorultak a változó, 5 évnél rövidebb kamatperiódusú kölcsönök és megjelentek olyan kiszámítható kölcsönök, mint a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek. Azaz aki ma személyi kölcsönt vagy lakáshitelt vesz fel Magyarországon, igen pontosan meg tudja előre tervezni hónapról hónapra akár az egész futamidő alatt, hogy mekkora lesz a törlesztőrészlet, ebben segít már több alkalmazás is, például a Bank360 lakáshitel kalkulátor. Az MNB statisztikái szerint a legalább 10 évre fixált hitelek volumen szerinti aránya 20 százalékról 50 százalékra nőtt egy év alatt.

Jól működnek az adósságfék-szabályok

Az adósságfék rendeletben foglalt szabályok célja, a túlzott eladósodottság megakadályozása, azaz annyi hitelt tud csak adni a bank, amelyet a jövedelemvizsgálat alapján biztonsággal vissza is tudunk fizetni. A kötelező jövedelemvizsgálat (amely vonatkozik szerencsére az “ingyenhitelnek” kikiáltott babaváró kölcsönre is), azon belül pedig a jövedelemarányos törlesztési mutató megállapítása, a szigorúbb hitelfedezeti arányok meghatározása és a Központi Hitelinformációs Rendszer adóslistája mind olyan szűrők, amelyek megakadályozzák a megalapozatlan hitelfelvételt.

Van lehetőség a gyors váltásra

Bár a legtöbb hitel ma már biztonságos, rögzített kamatozású, a meglévő lakáshitelállomány közel 60 százaléka változó kamatozású kölcsönökből áll. Azok a családok, akik ilyen hiteleket fizetnek, bajba kerülhetnek egy kamatemelkedés során, hiszen akár 3 havonta is nőhet a hitelük törlesztőrészlete. A Magyar Nemzeti Bank ezt a kockázatot is szeretné leépíteni, ezért a kereskedelmi bankokkal közösen évente értesítik a legveszélyeztetettebb háztartásokat, felajánlva a kamatrögzítés lehetőségét. Így egy egyszerű szerződésmódosítással fixálhatók a változó kamatok, míg ehhez korábban újabb hitel felvételére volt szükség, és újabb hitelbírálaton kellett végigmenni, ami hosszadalmas és drága.

Régiós viszonylatban egyáltalán nem vagyunk eladósodva

Ahhoz, hogy megvizsgáljuk, túlhevült-e, esetleg már egészségtelen módon eladósodott a lakosság, több mutatót is használhatunk, de általában a hitel/GDP és a hitel/pénzügyi vagyon arányt érdemes szemügyre venni a háztartásokkal kapcsolatban. Az első mutató alapján a háztartási hitelek állománya nagyjából 14,5 százaléka a GDP-nek, ami nagyon alacsony arány. A környező országokban nagyjából 30 százalék ez az érték, a szlovákoknál pedig ezt is bőven meghaladja, míg az EU-átlagnak nagyjából az egynegyedét tesszük ki.

A hitel/pénzügyi vagyon tekintetében is jól állunk a jegybanki statisztikák alapján: 2019 második negyedévében a háztartások kötelezettségei a pénzügyi vagyon mindössze 16,4 százalékát tették ki.

Sőt, megvizsgálhatjuk a hitel/felhasználható jövedelemre vonatkozó eladósodottsági mutatót is, amely azt mutatja meg, hogy a rendszeres kiadások (lakbér, rezsi, számlák, fogyasztás, stb.) után fennmaradó jövedelem hány százalékát fordítják a magyarok hiteltörlesztésre. Ez az OECD adatai szerint mindössze 43 százalék volt 2017-ben, ami az oroszok után a legalacsonyabb az OECD-országok közül, míg például a lengyeleknél, szlovákoknál és a cseheknél 60 és 80 százalék között mozog ez az arány.

Tehát éppen az látszik, hogy régiós összevetésben Magyarország nem, hogy egészségtelenül el lenne adósodva, hanem fordítva: még bőven elmaradt a hitelpenetráció növekedése. Nem csoda, hogy a szakértők szerint a java még csak most jön, és a lakossági hitelezés esetében óriási növekedés várható az elkövetkezendő években.