Július végén, augusztus elején a hazai felnőttek harmada (33 százalék) szavazott volna a Tisza Párt listájára egy esetleges országgyűlési választáson, miközben a Fidesz-KDNP-t 29 százalékuk támogatta volna. Május óta a Fidesz-KDNP támogatottsága 4 százalékponttal nőtt a teljes népesség körében, miközben a Tisza Pártté lényegében változatlan maradt. Így az elmúlt negyedévben 9 százalékpontról 4 százalékpontra csökkent Magyar Péter pártjának előnye a Fidesz-KDNP-vel szemben.

A választási részvételi hajlandóságot is figyelembe véve viszont elmondható, hogy a biztos szavazók körében a Tisza Párt ugyanúgy 7 százalékpontos előnyben van a kormánypártokkal szemben, mint ahogyan az májusban is tapasztalható volt. Egy augusztus eleji országgyűlési választáson a biztos szavazó, pártot választani tudók 46 százaléka adta volna le a voksát a Tisza Pártra, miközben a Fidesz-KDNP listáját csak 39 százalékuk támogatta volna.

A hazai pártpolitikai erőviszonyok még mindig mozgásban vannak, még ha nem is akkora mértékben, mint ahogyan az a tavalyi év első felében volt tapasztalható. Ezt mutatja, hogy amíg egy esetleges májusi választáson még 4, addig egy július végi, augusztus eleji voksoláson már csak 3 párt érte volna el a parlamenti frakció alapításához szükséges 5 százalékos parlamenti küszöböt. Nyár közepén ezt a szintet – a Tisza Párton és a Fidesz-KDNP-n kívül – csak a DK tudta volna még teljesíteni (5 százalék). Úgy tűnik, hogy a következő hónapokban a parlamenti küszöb elérésére csak a Mi Hazánknak (4 százalék) és a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak (3 százalék) maradt még esélye.

Adatfelvételi információ

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2025. július 31. és 2025. augusztus 7. között vette fel online kitölthető kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére iskolai végzettség, életkor, nem, településtípus és régió tekintetében. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. Súlyozás során a különböző internet- és közösségi oldal felhasználási szokások kontrollálásra kerülnek, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat. A 1500 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,3 százalékpont.