Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
5p

Változó hazai szabályozás: mit vár el az Ön cégétől a hatóság?
Sokakat érint - jöjjön el!

Klasszis Talks & Wine - Fenntarthatóság 2025 ősz

2025. szeptember 17.

Részletek itt >

Aggasztó hírek jönnek Törökországból, az elnöki rendszer bevezetésének első vitanapján még önmagához képest is szokatlanul nagy mértékben gyengül a líra. Az eladósodott, gyengélkedő gazdaságú ország politikailag azonban nagyon fontos, és a kormányzat is adta már korábban jelét kompromisszumkészségének, így lehetséges, hogy készen vannak már a mentő ötletek.

„Törökország, a krízisjelölt” - írja a Financial Times egyik mai cikke, egy másikban pedig azt ecsetelik, hogy a „törékeny ötök” (Brazília, Dél-Afrika, Indonézia, India és Törökország) közül mára egyértelműen az Európa és Ázsia határán elhelyezkedő muzulmán ország van a legrosszabb helyzetben. Ezen országok, devizák összeomlására hedge fund-ok is előszeretettel spekulálnak, sokuknál azonban az ötből már csak egy célpont maradt.

A török deviza ma ugyanis több mint két százalékkal gyengül az euróhoz és a dollárhoz képest egyaránt, ami még ennek a törékeny devizának az életében is szokatlan. Tavaly már zuhant mintegy 16 százalékot az euróhoz és majdnem 21 százalékot a dollárhoz képest (a devizák tavalyi toplistája itt látható). A gyengülés új lendületet vett 2015-ben az Erdogan által elvesztett egyik választás után, majd pedig 2016-ban a júliusi puccskísérlet nyomán.

Képzelj el egy 381 forintos eurót

Ha a magyar forint azt csinálta volna 2015 végétől mostanáig, mint a török líra, körülbelül 381 forint lenne az euró (22 százalékos emelkedés). A líra többet esett tavaly, mint a Donald Trump által többször csúnyán megfenyegetett Mexikó valutája.

(Forrás: Stooq.com)

A Bloomberg szűkszavú tudósítása szerint a török líra azért zuhan, mert a befektetők próbára teszik a török döntéshozók elszántságát devizájuk védelmére. Van egyébként mit próbára tenni, mert bár a török kamatok így sem alacsonyak, a tavaly év végén érkezett 8,5 százalékos inflációs adat is meglepően nagy volt. Az ország pedig politikai feszültségek középpontjában van.

Erdogan, a gazdaság géniusza

A török jegybank olyan, mintha azért mondogatná, hátha akkor maga is elhiszi: az árstabilitás biztosítása számára a legfontosabb. Ez a bank weboldalának tetején mindjárt kétszer is szerepel, ám a cselekedetei nem ezt mutatják. Tavaly például sorozatban csökkentette a kamatot, amit Erdogan elnök meg is ideologizált: szerinte minél alacsonyabb a kamatszint, annál magasabb lesz az infláció. Ilyen alternatív közgazdasági elmélet valóban létezik, de eddig a világ jegybankjai ezzel ellentétesen szoktak cselekedni. Nem meglepő módon a jegybanknak mindenesetre elvileg nincsen árfolyamcélja.

Jön a szultáni rendszer?

A török politikai életben nagy nap a mai, mert megkezdődött az elnöki rendszer bevezetéséhez szükséges alkotmánymódosítás vitája. Erdogan elnöknek ehhez a döntéshez még nincsen elég parlamenti szavazata, de a nacionalista ellenzéktől remél pár támogatót szerezni.

Eközben Szíriával kapcsolatos béketárgyalások kezdődnek, a görög és török ciprióták is összeülnek szigetük egyesítésének megvitatására, miközben a török lapok bejelentették, hogy Törökország és Irak együtt lép majd fel a kurd PKK ellen.

A menekültválság kulcsa nem mehet csődbe?

Törökországban szinte minden naposak az erőszakos cselekmények, ha a keleti kurd területen lelőnek vagy felrobbantanak egy-két embert, az el sem mindig jut a nyugati sajtóba, csak ha a nagyvárosokba vagy üdülőhelyekre is elér az erőszak. Eközben az európai menekültkérdés kulcsa is jórészt a törököknél van.

Lehet, hogy a beláthatatlan politikai jelentőségük miatt a bóvliba vágott ország kormányzata valamiféle külső segítségre számít, EU-hitelre, IMF-hitelre, orosz hitelre? Vagy tényleg lesz kamatemelés, egyéb reformok, ahogy a lírát vásároló spekulánsok rendszerint remélik? Korábban, 2013 végén erre is volt példa, akkor a törökök olyan drasztikusan emelték a kamatokat, hogy a líra egy évig szinte csak erősödni tudott. (A 2014-es év nagy részében, lásd a grafikont feljebb.)

A hatalom beleszól

A török Hürriyet Daily News a líra gyengülését egyrészt a dollár erősödésével, az amerikai kamatemelési várakozások emelkedésével magyarázza. (Pedig a dollár most egészen nyugodt és az euróhoz képest is majdnem ugyanannyit gyengül a török deviza.) Másrészt azonban megemlítik azt, hogy a török jegybank behódolni látszik a politikai nyomásnak, és nem emel kamatot, hogy a gazdasági növekedést segítse.

A török jegybank függetlenségét már sok kritika érte, tavaly év vége felé volt ugyan egy kisebb kamatemelés, de inkább csak jelképes. A török politikai vezetés pedig eközben hatalmi szóval presszionálni kezdte a bankokat, hogy ennek ellenére csökkentsék hitelkamataikat.

Megkattant az elnök?

Zsiday Viktor alapkezelő az Alapblogon december elején azt írta, a puccs után végképp fenntarthatatlanná vált a helyzet. „Mivel az országnak komoly folyó fizetési mérleg hiánya van, ez azt jelenti, hogy folyamatosan külső finanszírozásra szorul, azonban az autoriter rendszerből egyre inkább diktatúrába csúszó buborékot senki sem akarja finanszírozni, hiszen ki tudja, hogy a puccs hatására láthatóan kissé megkattant Erdogan mit tesz?”

A logikus megoldás a szakember szerint a kamatemelés és a kormányzati költekezés visszafogása lenne, de ez szinte azonnal recesszióba döntené a gazdaságot. „A probléma akkor is nagy lenne, ha Törökország (fél)demokrácia maradt volna, de így, teljes diktatúra felé haladva jó esélyük van a teljes elvenezuelásodásra, egy ilyen országba épeszű befektető nem fektet be” – írta.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 29160 29100 29300 +0,52% 29160 29180 743 435 650 HUF 2025-09-17 10:00:47
MOL 2830 2800 2838 +1,07% 2830 2832 101 784 440 HUF 2025-09-17 10:06:08
MTELEKOM 1862 1854 1872 +0,11% 1860 1864 46 698 138 HUF 2025-09-17 10:07:28
RICHTER 9970 9950 10020 +0,76% 9960 9970 113 729 420 HUF 2025-09-17 10:07:45
OPUS 548 544 550 -0,72% 548 551 619 600 HUF 2025-09-17 09:55:30
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Részvény / Deviza / Áru Budapest inkább Amerikára hallgat, mint Európára
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 17. 09:35
A Budapesti Értéktőzsde ugyanúgy csökkenéssel kezdte a szerdai napot, mint ahogyan a New York-i zárta a keddit, noha a nyugat-európai részvényindexek emelkednek.
Részvény / Deviza / Áru Bohócot csinál a forint az euróból és a dollárból
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 17. 07:25
Az év elejéhez képest a hazai fizetőeszköz az uniós pénzzel szemben 5,3, a zöldhasúval szemben pedig több mint 17 százalékkal drágult.
Részvény / Deviza / Áru Türelmetlenségükben eladogattak részvényeikből a New York-iak
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 17. 06:15
Az amerikai jegybank szerepét betölő Fed szerdai kamatdöntő ülésére való várakozás közepette gyengüléssel zártak a vezető indexek.
Részvény / Deviza / Áru Lesántult az eurótól a forint, alig mozdult kedden
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 19:05
Az euróval szemben nem mozdult a forint kedden, de a dollárral és frankkal szemben igen.
Részvény / Deviza / Áru A Richter kútba ugrott tőzsdezárásra
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 17:59
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 762,74 pontos, 0,76 százalékos csökkenéssel 99 877,82 ponton zárt kedden.
Részvény / Deviza / Áru Kamatcsönkkentésre várva pluszban nyitottak az amerikai tőzsdék
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 16:15
Pluszban indítottak az amerikai tőzsdék.
Részvény / Deviza / Áru Hull a Richter, mint az őszi légy
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 15:04
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a mínusz 0,06 pontos nyitás után csökkent kedden kora délutánig.
Részvény / Deviza / Áru Visszacsúszott a BUX: veszélyben a 100 ezer pontos álomhatár
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 11:33
Az európai hangulattal összhangban, a hazai tőzsde sem találja az irányt felfelé.
Részvény / Deviza / Áru Megemelte az Erste ennek a blue chipnek a célárát
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 10:50
Leminősítés mellett 2050 forintra emelte a Magyar Telekom célárát az Erste
Részvény / Deviza / Áru A stabilcoinok léte garantálhatja a dollár és Amerika szerepét a világgazdaságban
Solymos Márton (willy fog) | 2025. szeptember 16. 10:11
Nyáron elfogadták Amerikában a „zseni” szabályozást, amely új kapcsolatot jelent a kriptodevizák és a hagyományos pénzrendszer közt. A szabályozás komoly hullámokat kavart, a tradicionális szolgáltatók lobbizni kezdtek a kriptós szolgáltatók ellen, míg az Uniós döntéshozók a digitális euró bevezetésének ütemezését sürgetik. A tét nem kicsi, a fizetési szolgáltatások következő generációjának mögöttes devizája galvanizálhatja a dollár és Amerika szerepét a világgazdaságban. A cikk a Hold Alapkezelő blogján jelent meg.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG