Meddig húzza ki Magyarország 8-9 százalékos állampapírhozammal?

Barcelona, tőzsde tüntetés után, 2011. október 15.

Meddig húzza ki az ország 8-9 százalékos állampapír-kamattal? – kérdezték pár napja az ATV műsorában Bokros Lajos volt pénzügyminisztert, aki a kilencvenes évek közepén levezényelt egy komoly válságkezelő programot. „Erre nagyon nehéz válaszolni, mert hogyha ez a 8-9 százalék forintban van, akkor még nagyon sokáig, hogyha már euróban és dollárban, akkor szinte semeddig” – mondta.

Elindulhat egy szörnyű lavina

A szakember óva intett attól, hogy az IMF-megállapodás előtt bocsásson ki az ország külföldön kötvényt, mert ha a piac már beárazta a megállapodást, és ez nem születik meg, akkor csak horribilis, és idővel egyre magasabb kamatfelárral lehet majd újabb kötvényeket kibocsátani. Olyan lavina indulhat el, amely akár már ebben az évben tönkreteheti az országot – tette hozzá.

A számok azt mutatják, hogy a 8-9 százalékos kamat már belföldön forintban, külföldön pedig euróban és dollárban egyaránt érvényes. Itthon az egy évnél rövidebb állampapírhozamok (referenciahozamok) ugyan 7,3-7,7 százalékosak, az éven túliak azonban 8,7-8,9 százalékon álltak szerdán. Eközben Európában az okozott fejfájást, hogy a spanyol 18 hónapos kötvények hozama 1,77 százalékról 3,20-ra, a 12 hónaposaké 1,47 százalékról 2,73 százalékra emelkedett. Tavaly decemberben az olasz kötvények hozamai miatt akkor aggódtak nagyon, amikor azok hozama évi hét százalékon volt.

Jelenleg, miközben például a tíz éves forintkötvény-hozamunk majdnem kilenc százalék, a spanyoloknál ugyanez csak 5,8, az olaszoknál 5,5 százalék (lásd grafikonunkat). A külföldi devizakötvényeinkre évi tíz százalékos hozam is előfordult január elején, és bár január közepétől lassú megnyugvás következett a január eleji csúcshozamokhoz képest, később a külföldön, devizában kibocsátott államkötvényeink hozamai nem csökkentek lényegesen tovább.

Eurókötvényünk, dollárkötvényünk is nyolc százalék körül van

Ami devizakötvényeinket illeti, a Frankfurti Tőzsde rendszere szerint szerdán a 05/20-as jelzésű, 2020. február 24-én lejáró nyolc éves magyar eurókötvényt évi 7,75 százalékos hozammal kínálták és 8,26 százalékon vették volna, az utolsó kötés a magasabb áron született (pont tíz éves a jelek szerint nincs a piacon). Az öt év körüli 07/17-es kötvényre pedig ennél is magasabb, 8,25/8,51 százalékos hozamot mutatott a rendszer. A 05/15-ös dollárkötvényünk 7,13/7,66, a 11/21-es pedig 7,77/8,05-ös hozam mellett volt kapható, illetve eladható.

Ezek az értékek az egyik legmagasabb állampapírhozam-szintet jelölik az EU-ban, sokkal magasabbak a spanyol vagy olasz szintnél, valahol Portugália és Írország, Brazília és India között helyezkednek el. Értünk feltehetően azért nem aggódnak annyira az EU-ban, mert nem vagyunk eurozóna-tagok, és sokkal kisebbek vagyunk, mint Spanyolország vagy Olaszország, de nem sokkal vagyunk jobb helyzetben.

Az éves deficit és az idei GDP-növekedési kilátások terén – legalábbis az eddigi számok szerint - remélhetően jobb helyzetben vagyunk, mint Olaszország és Spanyolország, más adatokban, mint a munkanélküliség, az államadósság GDP-hez viszonyított szintje valahol a kettő között (szerencsére inkább Olaszországhoz közel).

Újra romlott a helyzet CDS-fronton is

A CDS-árak – a kötvényeink nemtörlesztésének esetére köthető biztosítások – árfolyamai is hasonló képet festenek, bár a sorrend kicsit más. Ott Portugália nagyon elhúzott, de rögtön utána Magyarország következik. Csehországnak, Lengyelországnak a poros lába nyomába sem érünk. CDS-felárunk január elején tetőzött 740 pont körül, majd március elejére 500 pont körül volt a idei mélypontja. Legutóbb már megint 573,5 pontot mutatott a Bloomberg rendszere, vagyis ismét növekszik az ország csődkockázata a befektetők szerint.

(>>>Nemrég kiszámoltuk, mennyibe kerülhet nekünk az IMF-megállapodás elmaradása>>>.)