Szeptember elején megjelent az MNB elnökének rendelete a jövedelemarányos törlesztőrészlet és hitelfedezeti arányok szabályozásáról, vagyis, hogy adott jövedelem mellett mekkora hitel vehet fel valaki.
Mi változik?
A szabályok szerint azok számára, akik 400 ezer forintnál kevesebbet keresnek egy hónapban, a törlesztőrészlet a jövedelmüknek legfeljebb 50 százaléka lehet - forinthitel esetén.
Ha 400 ezernél többet keresnek, akkor lehet akár 60 százalék is. Euró és más devizahitelek esetén szigorúbbak a szabályok: előbbinél 25 és 30 százalék, illetve 10 és 15 százalék a meghatározott arány. És ami különösen fontos, jövedelemként az igazolt jövedelmet kell figyelembe venniük a bankoknak.
Dráma a hitelezésben?
Egyes jóslatok szerint, akár több mint harmadával is visszaeshet a hitelezés mértéke, ráadásul egy része a bankrendszeren kívülre szorul, miközben a pénzintézetekben lelassul az ügyintézés az elbírálás miatt, valamint nő az adminisztráció.
Drabos Tünde, a Balla Ingatlanirodák hitelezési üzletágának a vezetője szerint azonban, ha csak a megjelent számokat tekintjük (50 és 60 százalék), akkor különösebb aggodalomra nincs ok.
Jelenleg ugyanis a legtöbb bank már hasonló vagy kisebb törlesztőrészlet/jövedelem arány mellett ad hitelt az ügyfeleknek. Náluk tehát nagy változás nem várható. A kivételt inkább csak az OTP jelenti, ahol eddig akár a jövedelem 70 százalékát is elérhette a havi törlesztőrészlet összege.
Az igazolt jövedelemmel lesznek gondok
Drabos Tünde szerint inkább a másodlagos és az extra jövedelmek nem terhelhetősége fog gondot okozni, hiszen akadnak olyan bankok, melyek olyan bankszámlára érkező pénzeket is jövedelemnek tekintenek, melyek hivatalosan nem számítanak annak. A nagyobb problémát tehát az jelenti, hogy jövő év elejétől már csak az igazolt jövedelem számít.
De ez is csak egynémely bankot érint - hívta fel a figyelmet a Balla Ingatlanirodák szakértője. A többség ugyanis eddig is a hivatalos munkabéreket, illetve egyéb jövedelmeket vette figyelembe, melybe beletartozott akár a GYES vagy a családi pótlék. Ezek másodlagos jövedelmek, és Drabos Tünde szerint valószínűleg a későbbiekben is beleszámítanak majd az igazolt jövedelembe.
Egy panellakásra elegendő lesz a hitel
Ha egy házaspár akár mindkét fél minimálbérre van bejelentve, akkor is összevonható a két jövedelem, és máris megvan az a törlesztőrészlet-nagyság, ami már kiad egy lakásvásárlásra használható méretű hitelt. Nyilván ilyen esetben nem 10 millió forintos hitelösszegről van szó, de 3-4 millió vagy akár 5 millió forint hitel elképzelhető.
Egy budapesti lakás megvásárlásához ezen felül persze kell még némi megtakarítás, de egy 25-30 százalékos önerő eddig is szükséges volt. Ha ezt hozzáadjuk, akkor egy 7-8 milliós panellakás már megvásárolható hitelből. Akinek eddig sem volt meg ez az önereje, az eddig sem tudott ingatlant vásárolni az elmúlt években, hiszen az önerő nélküli hitelek korszaka a válság kirobbanásával végleg lezárult.
Megszűnik év végén a kamattámogatott kölcsön
Habár elképzelhető, hogy akadnak néhányan, akik tartanak attól, hogy a rendelet miatt nehezebb lesz számukra jövőre a hitelfelvétel, ezért előbbre hozzák az ingatlanvásárlásukat, Drabos Tünde úgy látja, hogy ettől függetlenül is felpezsdült most a hitelpiac. Ennek lehet oka az is, hogy míg a nyáron pihentek, gondolkodtak az emberek a lakásvásárláson, vagyis a kivárás volt a jellemző, addig az ősz meghozta a várt forgalmat.
Egy másik tényező, ami ebben még inkább közrejátszhat, az az, hogy december 31-ig érhető el az otthonteremtő kamattámogatott hitel.
Egyelőre legalábbis így néz ki a helyzet, hiszen eredetileg úgy hirdették meg ezt a lehetőséget, hogy csak az idei év végéig él, hosszabbításról pedig még nem érkeztek hírek. Ennek is köszönhetően tehát az ingatlanpiac ezekben a hónapokban keresletivé alakult, vagyis az tapasztalható, hogy ha felkerül egy jó lakás jó áron az ingatlanhirdetési portálokra, akkor azt szinte azonnal el is viszik - tette hozzá Drabos Tünde.
Hatnak a magas lakásárak, de még mindig sokan pénzkidobásnak tartják a lakásbérlést. 
