|
| Fotó: EPA/Kimimasa Mayama |
A malajziai és az ausztrál jegybak lépését követően a Fed is drasztikusan megvágta az amerikai irányadó kamatlábat kedden. De a részvénypiacok ettől függetlenül elképesztően hektikusak maradtak, főként azon félelemtől hajtva, hogy a koronavírus-járvány drasztikusan vissza fogja vetni a fogyasztói kiadásokat a fejlett világban. Az is katalizálta az eladói oldalt, hogy a WHO friss közleménye szerint a koronavírus mortalitási rátája 3,4 százalékra ugrott, amely jóval magasabb az eddig becsült 2 százaléknál.
Elhiteltelenedő jegybankok
A fejlett világ döntéshozói már a múlt héten világossá tették, hogy aktívan be kívánnak avatkozni mind költségvetési, mind monetáris oldalról a koronavírus okozta zavarokba. De ez a fajta szakpolitikai aktivizmus csak elmélyíti azokat a rendellenességeket, amelyek a 2008-as pénzügyi válsághoz vezettek, ráadásul növelik az adósságokat, amelyek már évtizedek óta halmozódnak a rendszerben.
A részvénypiacok már tavaly tudták, hogy globális lassulás indult, de még hittek a jegybankok tűzerejében – a koronavírus-járvány kitörése nyomán azonban már a központi bankok hatóereje is alapjaiban kérdőjeleződik meg. Teljes joggal, hiszen a globális járvány kínálati sokkot okoz, aláássa a gazdasági szereplők bizalmát, és leállítja a hitelezést – éppen akkor, amikor a kormányok, a vállalatok és a háztartások nagy része nyakig ül az adósságban.
Ahogyan a két hónappal ezelőtti davosi Világgazdasági Fórum jelentése leszögezi, a globális adósságok időzített bombákká változtak. 7,7 milliárd fős Földünk minden lakosára már 32 500 dollár adósság jut, amely teljes globális GDP 320 százaléka. A globális államadósság meghaladja jelenleg a 65 ezermilliárd dollárt – egy évtizede még 37 ezermilliárd dolláron állt -, miközben az államadósság aránya a GDP-hez képest minden idők csúcsára emelkedett az Egyesült Államokban (107 százalék).
Az IIF elképesztő számai
Valójában már a koronavírus-járvány kitörése előtt megfogalmazódott a kérdés: mikor fog kitörni az újabb globális hitelválság? Elképzelhetjük a kihívás nagyságát, ha hozzátesszük, hogy a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) adatai szerint idén 19 ezermilliárd dollár értékű konzorciális hitel és kötvény jár le a fejlődő- és fejlett piacokon. Az IMF legújabb globális pénzügyi stabilitási jelentésében ráadásul az áll, hogy ha csak fele olyan mély recesszió valósulna meg, mint 2009-ben, akkor a cégeknek már nem lenne elegendő profitjuk ezen adósság törlesztésére.
Az IIF részletes adatokból döbbenetes kép tárul elénk. Tavaly az első három negyedévben a globális adósságállomány 9 ezermilliárd dollárral nőtt és idén tovább gyorsult ennek növekedési üteme – holott a globális növekedés üteme beszakadt. Kína vállalati adósságállománya a világon az egyik legmagasabb szinten, a GDP arányában 157 százalékon áll. Az IIF adatai szerint Kína teljes (állam, vállalati szektor és háztartások) adósságállománya „gyorsan közelít a GDP arányos 310 százalékhoz”.
A koronavírus-járvány által Kína után legérintettebb országban, Dél-Koreában a háztartások adóssága a GDP 95 százalékán áll, Hongkongban 77 százalékon, Malajziában 68 százalékon. Az államadósság esetében sem rózsásabb a kép. A járvány által egyre súlyosabban érintett Japánban ez a GDP arányában 226 százalékon áll.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
