A közgazdász megértést tanúsít a svájci jegybank vihart kavart döntése iránt, szerinte ugyanis a berni döntéshozók végül sokkalta nagyobb várható piaci-, gazdasági-, pénzügyi viharok elől fogták ki a vitorlát, még időben – írja az Alapblog. A svájci döntés nyomán mindenesetre lelepleződött, mennyire képlékeny, bizonytalan helyzetben leledzik az euró, hiszen nem csak a frankkal, a dollárral szemben, hanem az égvilágon minden más vezető, mérvadó devizával szemben gyengült az európai közös pénz.
Kibújt az euró a zsákból
Az EKB újabb várható nagy mennyiségi könnyítési programját a Commerzbank vezető közgazdásza nem tartja kellőképpen indokoltnak, ezt is kifejti az alábbi interjúban, mint ahogy azt is, hogy a maga részéről nem lát deflációs veszélyt az euróövezetben.
A svájci döntés nyomán már most „kibújt a szög a zsákból”: a piacok leleplezték, hogy az euró roppant sérülékeny, hiszen minden mérvadó devizával, még a brazil pénzzel szemben is rengeteget gyengült. A svájci jegybank vezetői vélhetőleg úgy gondolták: „legyünk túl a drámán inkább előbb, mint utóbb. A veszteségek, ha most vállaljuk fel, még kompenzálhatók, később már szinte kezelhetetlenné is válhatnak.” Minél később cselekedtek volna a svájciak, annál nagyobbakat veszített volna Svájc és veszítettek volna a deviza-, a részvény- és a kötvénypiacok.
Gyengülj, euró
Az EKB egyedüli kézzel fogható célja az elmúlt egy évben semmi egyéb nem volt, minthogy gyengítse az eurót. A QE az USA-ban (a mennyiségi könnyítések, a gazdaság olcsó, nagy mennyiségben nyomtatott új pénzekkel való elárasztása) egy ideig erősen gyengítette a dollárt. Ez jót tett az amerikai exportnak. Az európai QE pedig az európai exportőröknek tesz majd jót. A német vállalatok mindenképpen profitálnak. Jobban, erőteljesebben, mint más euró-övezetbeli gazdaságok.
Kilőtt a DAX
A többiek exportjának meghatározó része ugyanis az euróövezeten belülre irányul. A németeknek viszont sokkal erősebb a jelenléte az amerikai, a kínai, a japán, a latin-amerikai, a kelet-európai piacokon. Ezért lőtt ki a DAX is.
|
| (Fotó: 123rf.com) |
A konjunktúra kilátások az euróövezet egészére nézve az euró gyengülése ellenére mégsem rózsásak. A Commerzbank szerint 0,8 százaléknál nem lesz erőteljesebb idén a GDP-növekedés átlaga. Németországban persze ennél valamivel dinamikusabb lehet. Ám ez nem csak az euró gyengülésével hozható összefüggésbe. A német helyzet egyebek között azért jobb, mert nem hagyták, hogy ingatlanlufi képződjön.
Ezért nincsen infláció
Ami pedig a munkanélküliséget illeti, az az euróövezet legtöbb országában semmiképpen sem csökken jelentősen. A gyengülő euró dacára is lassúnak ígérkezik a gazdaság megújulásának és dinamizálódásának a folyamata.
Weil nem ért egyet Mario Draghival, az EKB elnökével és mindazokkal, akik hozzá hasonlóan deflációs veszélyben látják Európát. Azért nincs infláció, mert alacsonyak és még tovább is csökkennek az energiaárak. A fogyasztók azonban ennek örülnek, ráadásul több pénzük marad, hogy másra költsenek. A deflációsspirál-szerű állapottól, amelyben az ember folyamatosan halasztgatja vásárlásait, a tőkés pedig a beruházásait, mert a költségek további, megállás nélküli zuhanását feltételezi , az Euróövezet fényévnyi távolságra van.
Nem lesznek a németek politikai öngyilkosok
A szakértő szerint szinte lehetetlen a görögök távozása. Német szempontból ez külön dráma lenne, mert a kancellár asszony nem tudná megmagyarázni, miért hagyja, hogy a németek elveszítsenek euró-százmilliárdokat, amelyeket a görögöknek hiteleztek. Már-már politikai öngyilkossággal érne fel a német elit részéről, ha mindebbe belemennének, hiszen félelmetesen megerősödnének ebben az országban az euróövezetből való német kilépést, az Európai Unió lebontását szorgalmazó politikai erők. A görögök túlnyomó többségének sem áll érdekében az euróövezet elhagyása.
Kamatmentes hitelt kaptak
Az európai mentőcsomagból Görögországnak átutalt mintegy százötvenmilliárd euró után a következő tíz esztendőben Athénnak még kamatokat sem kell fizetnie, pedig harmincéves kölcsönökről van szó. Ráadásul Görögországnak nem csekély ideje pozitív a költségvetése, a fizetési mérlege is az. Márpedig az euróövezet pénzügyminiszterei annak idején megígérték Athénak, hogy ha tartósítani képes az államháztartási többletet, akkor elengedhető az adósságok egy része.
Így Görögországgal kompromisszum születik, amelynek egy része némi adósság-elengedés lesz, továbbá az, hogy harmincról kinyújtják – talán ötven évre – az európai mentőcsomagból a görögöknek juttatott hatalmas kölcsönök lejáratát – írja az interjú.
(A teljes cikk itt olvasható.)
Az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei december 12-én szavaznak Brüsszelben Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. 
