Nincs árfolyamcél, az árfolyamot a piac befolyásolja, az csak egy input az inflációs és a reálgazdasági előrejelzés szempontjából, amelyet továbbra is 5-8 negyedéves időtávon értékelünk – jelentette ki Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a kamatdöntést követő jegybanki háttérbeszélgetésen. Annak kapcsán, hogy a forint sorra zuhan újabb és újabb történelmi mélypontokra, az euróval szemben ma már a 336-as szint fölé került.
Márpedig az MNB szerint inflációs szempontból most nincs ok az aggodalomra, mindenekelőtt azáltal, hogy az eurózónából importált termékek árszínvonala alacsonyabb lett az utóbbi időben, és az Európai Központi Bank további csökkenést tart elképzelhetőnek. Legfrissebb, csökkenő inflációs előrejelzését az MNB 333 forintos euróárfolyamon állapította meg, ami azt vetíti előre, hogy hagyja, akár még tovább gyengüljön a hazai fizetőeszköz.
Nem lazítás, hanem finomhangolás – ekként jellemezte Nagy Márton a bankrendszerből kiszorítandó likviditás mértékének 100 milliárd forinttal, 300-500 milliárdra való emelését. A pontos összeg attól függ, hogyan alakulnak az állam költekezései, a kincstári egységes számláról mennyi pénz megy ki az államadósság csökkenése révén és mennyi európai uniós pénz áramlik.
Ez a jegybank alelnöke szerint egyedi döntés, nincs semmilyen ciklus, nem is szeretnének erről beszélni, továbbra is adatvezérelt üzemmódban vannak, ami azt jelenti, hogy ha kell, negyedévente változtatnak. Mindenesetre a monetáris politika továbbra is nagyon óvatos lesz – jelentette ki Nagy Márton.
A háttérbeszélgetés üzenetei úgy tűnik, megnyugtatták a piacokat, a hazai fizetőeszköz csaknem 2 forintos erősödés után, 334-es szintre került az euróval szemben.
Közzétették a kormany.hu-n a nem országgyűlési képviselő kormánytagok vagyonnyilatkozatát szerdán. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
