2018-ban úgy tűnt, hogy a befektetők "új játékszert" találtak, a világszerte lazuló szabályozás a legálisan működő marihuána-termelőkre irányította a figyelmet. A sajtó is felkapta a dolgot, és a befektetési tematikájú médián túllépve is lehetett anyagokkal találkozni, melyek meglehetősen rózsaszín jövőképet festettek. Azt sugallják, hogy az eddig tiltott termékek legalizálásával óriási piaci lehetőség előtt állnak a marihuánát termelő vállalkozások. Akkoriban a kommentárok azt jelezték, hogy miután az orvosi célú marihuána-fogyasztás Kanadában és egyre több amerikai államban is engedélyezett, mind nagyobb piac nyílik a kannabiszt termelő cégek előtt. Sőt előrevetítették azt is, hogy amennyiben teljesen szabaddá válik a fogyasztás, vagyis az úgynevezett rekreációs célú fogyasztásra is lehet füvet venni, akkor óriási robbanás jöhet. A megnövekedett kereslet pedig óriási bevételt hozhat a vállalatok számára, így a tőzsdéken forgó cégek részvényei jelentősen emelkedtek.
Az optimista szcenáriókban az is szerepelt, hogy a legalizálás mellett a fogyasztói szokások változása is hatalmas lehetőségekkel kecsegtet. A fiatal generáció ugyanis sokkal jobban preferálja a kannabiszt, mint az alkoholt. Az Egyesült Államokban például két éve az alkoholos italok piaca 58 milliárd dollárt ért el, míg a legális fűbizniszben ennek töredéke fordul meg. Napvilágot látott viszont olyan előrejelzés, amely szerint rövid időn belül a kannabisz-ipar beérheti az alkohol piacát és 50 milliárd dollár körül lehet az értéke.
Csakhogy a történet kapott némi gellert, hiszen a kezdeti könnyítések után „konzervatív fordulat” jött, és a vártnál lassabban legalizálták akár csak az orvosi használatot is. Arról nem is beszélve, hogy a rekreációs fogyasztás kapcsán pedig még mindig nagyon messze van az Egyesült Államok és az európai államok többsége is a liberalizációtól. Ezt látva pedig a befektetők a korábbi optimizmus helyett erős pesszimizmusba váltottak.
Hiába jelezték a szakértők, hogy egy olyan megatrend előtt állunk, amely alapján a kannabisztermelők óriási növekedési lehetőségek előtt állnak, a kiábrándult invesztorokat ez kevésbé érdekelte. 2019 így finoman szólva is fekete éve volt a tevékenységgel foglalkozó vállalatok számára, és komoly árfolyamesést szenvedtek el. A megatrendekkel foglalkozó korábbi anyagunkban például azt írtuk, hogy a növénynek két hatóanyaga van, a THC – amely a mámorért felelős – és a CBD, amely gyógyító hatású és nem pszichoaktív. A kettőt a politikusok összemosták, így a gyógyszer-kísérletek is leálltak. Így most a világ egy részén illegális mindkettő, másutt esetleg tilos, de megtűrt. Az USA-ban már csak három olyan szövetségi állam van, ahol mindkettő használata tilos, a gyógyító hatóanyag egyre több helyen legális.
A 15 és 60 év közötti lakosság 17 százaléka használ kannabiszt az USA-ban, minden hatodik ember. Különböző fázisban levő kutatási programok folynak a CBD-n – de nem a THC-n – alapuló gyógyszerek kifejlesztéséhez. Az FDA szövetségi gyógyszerhatóság pedig már jóváhagyott egy ilyen gyógyszert. 2019-ben a kannabisz-üzletágnak 11 százalékos a piaci penetrációja, és mintegy 55 milliárdos a piac összes forgalma. Tíz év múlva 55 százalékos lehet a piaci penetráció, 200 milliárdos a piac mérete, és 1000 milliárdos az ezzel foglalkozó cégek tőzsdei kapitalizációja.
Ugyanakkor még 2020 első felében is úgy tűnt, hogy Donald Trump maradhat az Egyesült Államok elnöke, és a republikánusok is megtarthatják a törvényhozás két házában a pozíciójukat. Ez pedig előrevetítette, hogy a jogi szabályozás csak lassabban változhat, így a termékek piacának növekedése is lassabb lehet. Mindezt tetézte a részvénypiacok tavaszi összeomlása, amely a kannabisz részvényeket is magával rántotta. Csakhogy számos más szektorral ellentétben ezek a cégek az áprilisban kezdődő visszapattanásból kimaradtak, és a nyár folyamán is csak nagyon vontatottan emelkedtek.
Fordulatot hozott ugyanakkor a politikai széljárás változása, hiszen a járvány „félrekezelése” és az átlagembereket sújtó gazdasági nehézségek miatt Donad Trump helyzete meggyengült, és az elnökválasztáson alulmaradt Joe Bidennel szemben. Emellett a demokrata párt megtartotta fölényét a kongresszus alsóházában, vagyis a képviselőházban, a szenátusban viszont nem sikerült felülkerekedniük.
Ennek ellenére a demokraták komoly lépést tettek, hiszen december elején például az általuk ellenőrzött képviselőház elfogadta a marihuána szövetségi szinten történő legalizálását. Érdekesség, hogy korábban soha nem került még szavazásra a kérdés a Kongresszus valamely házában. Más kérdés, hogy ezt még a jelenleg a republikánusok által ellenőrzött szenátusnak is jóvá kellene hagyni, amire viszonylag kicsi az esély. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a szövetségi szintű szabályozás nem jelenti azt, hogy az egyes tagállamokban is érvényesül mindez, hiszen azok eltérő jogszabályokat is érvényben tarthatnak.
Ugyanakkor tagállami szinten is történtek lazítások, hiszen például az elnökválasztással egyidőben több államban tartottak erről szavazást, aminek eredményeként újabb négy állam legalizálta a kannabisz használatát. Ennek révén a felnőtt korúak immár 15 amerikai államban élhetnek a marihuánával, míg orvosi célra 36 államban engedélyezték a használatát.
A jogszabályi környezet változása mellett más szabályzók is abba az irányba mutatnak, hogy a változások szele fúj. A profi kosárlabda liga például a most elindul új szezonban rukkolt elő egy változással. Mint azt korábban közölték, a december 22-én kezdődött 2020-2021-es szezonban az NBA játékosainak doppingtesztjei nem térnek ki arra, hogy fogyasztottak-e marihuánát. A szakértők szerint az NBA lépését a közeljövőben több más profi bajnokság is követheti.
Mindezek pedig abba az irányba mutatnak, hogy a legális piac növekedése új lendületet kaphat, ez pedig a területen mozgó vállalatok lehetőségeit is bővíti. A szektor több vállalatát átfogó passzív befektetési alap (ETF), az ETFMG Alternative Harvest (tickerkód: MJ) árfolyammozgása is tükrözi a változásokat, hiszen a szeptember végén még 10 dollár körül forgó értékpapír két hónap alatt 50 százalékkal erősödött, és november vége óta 15 dollár körül stabilizálódott. Mindezek persze egy Tesla részvényes valószínűleg csak elnézően mosolyognak, hiszen az elektromos autógyártó részvényei idén nyolcszoros áremelkedést értek el. Ugyanakkor a kannabisz papírokon is szép nyereséget lehet elérni, ha csak a két évvel korábbi szintre kúsznak vissza az árfolyamok, az említett ETF például akkor megközelítette a 40 dolláros árfolyamot.
A milliárdos Elon Musk nagyjából 1 milliárd dollár (735 millió font) értékű Tesla-részvényt vásárolt, amivel bizalmat szavazott az elektromos autógyártónak. 
