Akkor kell termelőkapacitást vásárolni, amikor az a piacon a nyomott árak miatt olcsó – hangzott el kedden a Rába-reprivatizációval kapcsolatos kormányszóvivői tájékoztatón. Arra a kérdésre, hogy mi a gyakorlati cél a Rába-részvények többségének újbóli állami megvásárlásával, Fónagy János államtitkár azt válaszolta, hogy autóbuszokat ma Magyarországon nem lehet gazdaságosan gyártani, mert egy gyár sok ezer darabos kapacitásának csak töredéke, néhány száz darab a hazai kereslet.
Polacsek Csaba, Fónagy János és Giró-Szász András a tájékoztatón
Megérheti viszont egy kisebb összeszerelő üzem működtetése nálunk, vagy egy ilyen ellátása alkatrészekkel, mint ahogy a Rába most is részben alkatrész-beszállítóként működik. Fontos stratégiai eleme lehet a cég működésének speciális gépjárművek gyártása is, mint például a tűzoltóautók, amelyek beszerzése jelenleg nehézségekbe ütközik.
Ami a tranzakció finanszírozását illeti, elhangzott, hogy az MNV költségvetésében erre megvan a forrás, korábban már döntöttek annak elkülönítéséről. Ha a Rába saját részvényeitől eltekintve minden részvényt meg kéne venni, az 10,1 milliárd forintba kerülne, de ebből 1,7 milliárd forint az adósságcsökkentő alapot illetné. Elhangzott az is, hogy miután a maláj DRB Hicom nevű céggel megállapodott részvényei megvásárlásától – és mintegy 16 százalék már eleve az államnál volt -, a nyilvános vételi ajánlat az állam részéről kötelezővé vált.
A tájékoztatón megismételték azokat a politikai magyarázatokat, amelyek a „tömeges privatizáció lezárásával”, a „nemzeti vagyon gyarapításával”, munkahelyteremtéssel vagy –megtartással indokolták a tranzakciót, de ezúttal még nemzetbiztonsági és geopolitikai előnyöket is említettek, a konkrétumok kifejtése nélkül.
Közben az értékpapír-szakmában változatlanul folynak találgatások arról, lesz-e vizsgálat bennfentes kereskedelem ügyében, mert a részvények kereskedésének felfüggesztése előtti napon nagy forgalommal alaposan megugrott az árfolyam, és a társaság maga is igen szorgalmasan vette a saját papírjait hetek óta.
Szerinte a BRICS-együttműködés nem ír elő kölcsönös segítségnyújtást fegyveres agresszió esetén. 
