Az összes amerikai elsődleges kibocsátás között a Facebooké a bronzérem: az aranyérem a Visáé, amely 2008 márciusában 19,7 milliárdot kaszált, az ezüst a General Motorsé, amely 2010 novemberében 18,1 milliárdok kasszírozott. A Facebook a nagy érdeklődésre való tekintettel 25 százalékkal több részvényt dobott piacra, mint amennyit eredetileg tervezett. Összesen 421 milliót a korábban jelzett 337 millió helyett. A kibocsátás után Mark Zuckerberg alapító-vezérigazgató 503.6 millió részvényt tartott meg magának, ami 31 százalékos részesedés a cégben. Részvénycsomagjának értéke 19,1 milliárd dollár.

A világ legnépszerűbb közösségi oldalát működtető Facebook nagyjából 16 milliárdos bevételre számított részvényeinek piacra dobásától, ami minden idők legnagyobbika volt az internetes cégek elsődleges kibocsátásai közül. Az IPO-t óriási várakozás előzte meg világszerte, elemzők és részvényesek pro és kontra véleményétől volt hangos a gazdasági média. Voltak, akik szerint a részvényben és a cégben még hatalmas potenciál van, ugyanakkor sokan figyelmeztettek arra, hogy a szektortársakkal (Pandora, Linkedin, Groupon) kapcsolatos IPO-elvárások sorra dőltek meg az elmúlt években, a kezdeti eufóriát rendre kijózanodás és árfolyamcsökkenés követte. A kételkedők másik ellenérve az volt, hogy a felhasználók és az oldal lehetőségei végesek, így a Facebook előbb utóbb saját korlátaiba ütközik majd, ami miatt a részvényének árfolyama is korlátozott.

A Facebook elsősorban a felhasználóiról birtokolt információkban bízik. Ez teszi lehetővé, hogy pontosan definiált célcsoportokat lehessen megcélozni hirdetésekkel. E reklámok hatékonyságával kapcsolatban azonban mindig is voltak kételyek, a General Motors például beszüntette hirdetéseit, mert elégedetlen volt a hatásfokukkal. A másik akadály az úgynevezett "mobilprobléma". A 900 millió felhasználó legalább fele okostelefonon vagy táblagépen csatlakozik a hálózathoz. Ezeken a Facebook jószerével semmit sem keres, mert a mobiltelefonos applikációkba egyelőre nem sikerült beépíteni a hirdetéseket. Adatvédelmi szakembereknek is vannak aggályaik. A Facebook üzleti modellje sokuk szerint sérti az európai személyiségi jogi szabályokat, és ha az európai hatóságok mozgásba lendülnek, ez az üzleti modell összeomolhat. Egyébként az, hogy személyiségi jogi problémák felmerülhetnek, a Facebook kibocsátási prospektusában is hangsúlyosan szerepel.

Nem szerepelt viszont az, ami később az első igazán nagy botrányt okozta, nevezetesen, hogy visszavett a Facebook várható eredményére vonatkozó előrejelzéséből a papír legnagyobb kibocsátás-szervezője, a Morgan Stanley elemzője, napokkal a részvény tőzsdére bocsátása előtt. A szokatlan időpont meglepte a piacot. Mint utólag kiderült, a kisrészvényeseket és a tágabb közvéleményt nem tájékoztatták a lépésről, kizárólag a bank legnagyobb ügyfeleinek mondták el az IPO előtt tartott road-show-n. Az eset nagy meglepetés volt az ügyletben érintetteknek, ugyanis az nagyon szokatlan a kibocsátáshoz ennyire közeli időpontban. A Reuters szerint a háttérben az állt, hogy a Facebook nem sokkal a részvények árusítása előtt közzétett egy aktualizált ismertetőt, amiből a szakértők arra következtettek, hogy gondok lehetnek a mobil-eszközökhöz kapcsolódó fejlesztésekkel. Az ügylethez közelálló források szerint a kibocsátás többi szervezőjének, a J.P. Morgannek és a Goldman Sachsnak az elemzői szintén visszavágták a várakozásokat ugyanerre az aktualizált tájékoztatóra hivatkozva.

A botrány odáig fajult, hogy tömegével fordultak kártérítésért a pórul járt részvényesek. A kibocsátáskor ugyan volt némi technikai zavar is a New York-i tőzsde Nasdaq indexében, viszont ahogy utólag bizonyossá vált, nem ez volt a fő oka a jelentős árfolyamveszteségnek, hanem inkább a háttérben terjedő kilátásrontások. Amikor erre fény derült a befektetők egyenesen Mark Zuckerberget vádolták azzal, hogy eltitkolta a cég valós értékét és a kétségeket a mobilalkalmazásokról. A Nasdaq később közölte, hogy kártalanítja a befektetőket, egyelőre úgy tudni, hogy a tranzakciós díj elengedésével fogják őket kompenzálni. A részvényesek egy része ugyanakkor kártérítés nélkül marad, emiatt várhatóan perek tömege indul a cég ellen.

A Facebook-részvény kibocsátási ára egyébként végül 38 dollár volt. A hatalmas csinnadrattával beharangozott IPO már az első kereskedési napon elég csúnya képet festett. A május 18.-i kibocsátás első negyedórájában 13 százalékkal értékelődött fel a részvény, 42,5 dollárra. A későbbi csúcsa 45 dollár volt, aztán innen hamar jött a kijózanodás, a részvényárfolyam kisebb-nagyobb megszakításokkal, határozottan gyengült. Mélypontját június 5.-én érte el, amikor néhány centtel 26 dollár alá került az ár. Innen nagyon lapos, oldalazással elkezdett ugyan magához térni a papír, de mára is csak 30 dollárig tudott emelkedni. A gyengülésben a botrányokon kívül nagy szerepe volt, hogy éppen ebben a hónapban fordult élesbe a pánik az európai adósságválsággal kapcsolatban. A spanyol pénzügyi problémák, a görög eurótagság kétségei, illetve a nagy jegybankok (Fed, EKB) ellenállása az újabb pénznyomdákkal szemben masszív negatív korrekciót okoztak szinte minden szegmensben, így ez sem elhanyagolható a Facebook gyatra teljesítményének okaiban.