A vezető nyugat-európai tőzsdeindexek ma két-három ezrelékes mínuszban vannak, és az amerikai határidős indexek is hasonló képet mutatnak. Viszonylag nyugalmas napnak nézhetünk elébe, mivel az amerikai pénzügyi intézmények zárva vannak az elnökök napja alkalmából.
Európában kedden beszerzésimenedzser-indexek fognak érkezni, amiből a gazdasági növekedésre lehet majd következtetni. Ami egyébként a várakozásoknál jobban alakult 2022 negyedik negyedévében. Szerdán pedig az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed legutóbbi ülésének aktáit teszik közzé, ami piacbefolyásoló tényező lehet.
Megugrottak a kínai részvények
Peking és Washington között ismét nőttek a feszültségek, Észak-Korea is újabb rakétakísérletet hajtott végre. A kínai központi bank azonban hétfőn változatlanul hagyta a kamatlábakat. A Shanghai Composit kínai index azonban több mint két százalékkal feljebb végzett a reggeli órákban. A török tőzsdeindex, amelyre még visszatérünk, két százalékkal emelkedik.
Budapesten sem túl sokat változik az index, szerény pluszból egyelőre nullába ment vissza. Alig változik az OTP, 10 960 forint az ára, miközben a Mol fél, a Richter 0,4, a Magyar Telekom 1,8 százalékkal megy fel. A nagyobb forgalmú papírok közé tartozik az Opus, 0,9 százalékkal süllyed.
Megállt a forint gyengülése
A magyar deviza a múlt héten inkább gyengülgetett, ma pedig 383,5 forint az euró árfolyama, gyakorlatilag nem változott péntek estéhez képest. A dollár is stabil, minimális mértékben erősödik, egy százalékkal drágul viszont az olaj és négy százalékkal a hollandiai földgáz határidős ára.
A forint múlt heti gyengülését elsősorban a dollár erősödésével magyarázzák, ami viszont megállt pénteken, talán ennek köszönhető a mai forint stabilitás is. Felfelé tartanak egyes ipari fémek, a nikkel két és fél, az alumínium másfél, a réz fél százalékkal drágult.
Meddig tart az árstop, kamatstop?
Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszéde alapján az ár- és kamatstop megszüntetésének várható idejéről ír az Erste Befektetési Zrt. Míg az árstopok megszüntetése az infláció, addig a kamatstopé a kamatszintek csökkenésével jöhet el. Ez “eléggé homályos ahhoz, hogy sok mindent bele lehessen érteni”. De egy lehetséges olvasat szerint az árstopot tavasszal, a kamatstopot pedig nyár elején vezetik ki. Az infláció ugyanis valószínűleg január-március környékén – talán februárban – tetőzhet.
A forint szempontjából egybként most
a munkapiaci adatokra és a jövő heti MNB döntéssel kapcsolatos várakozásra, kommentekre érdemes figyelni – írták.
Rekordbevétellel jön a Telekom-jelentés?
Új rekordbevételt vár a Magyar Telekomtól a KBC Equitas, de a növekvő költségterhek jelentősen ronthatják a cég marzsait. A gyorsjelentés szerda este érkezik.
A jelenlegi hozamkörnyezetben az osztalékemelés indokolt is lehet, az új jövedelmezési politika hatására növekedhet a részvényesi kifizetések mértéke. A korábban bejelentett áremelések lassan éreztethetik hatásukat.
A török beteg és az állami beavatkozások átka
Egy komplex gazdaságban az állami beavatkozásoknak sok másodlagos hatása van, amit nem gondolnak jól végig – írja a Holdblogon Cser Tamás. Ez aztán újabb és újabb beavatkozási igényt szül. Ilyen ördögi körbe került most Törökország.
- A folyamatosan gyengülő líra és egyre magasabb infláció miatt egy éve bevezették a devizaárfolyam- (FX) védett betéteket. A betétesek megkapják az alapkamathoz közeli kamatszintet, plusz a betét időtartama alatti líragyengülést is. Az állam magára vállalta a lakosság devizakockázatát.
- A stabil líra miatt le lehetett vinni a kamatokat és élénkíteni lehetett a gazdaságot. Csakhogy a nyomott kamatok hatására beindult a hitelfelvétel, kihasználva a mesterkélt rendszert. Fel lehetett venni hitel olcsón és be lehetett fektetni ilyen FX-védett betétbe. Így a spekuláló közel ingyen megkapta az esetleg bekövetkező devizagyengülést.
- Később a túl stabil líra miatt már nem volt olyan vonzó az FX-betét, a lakosság így belekényszerült a lakáspiaci spekulációba.
- Ami árrobbanást okozott. A lakosság számára így gyorsan bezárult az ingatlanspekuláció lehetősége is.
- Ekkor rátaláltak a tőzsdére. Ez is jól sikerült, 2022-ben a helyi Bist30 index 200 százalékkal emelkedett, a január viszont már némi kijózanodáshoz vezetett.
- A tragikus február 6-i földrengés utáni napon mintegy kilenc százalékot, majd 8-án reggel újabb közel tíz százalékot zuhant a tőzsdeindex. Extrém reakcióként törölték az összes 8-i kötést.
Ez már komoly eséllyel vezethet összeomláshoz, ami a politikának egyáltalán nem jönne jól a választások előtti pár hónapban. Így addig a tőzsde nem eshet. A nem szándékolt következmények láncolata egyre több beavatkozáshoz vezet – tették hozzá.
Hogy állnak a CBDC-k?
Az Atlantic Council CBDC trackerének adatai szerint eddig mintegy 114 ország vizsgálta eddig a CBDC-k (központi banki digitális fizetőeszközök) működését. Tizenegy ország már bevezetett ilyen digitális valutát, és 17 országnak van folyamatban lévő CBDC-programja.
- Roberto Campos Neto, a brazil központi bank elnöke egy konferencián azt mondta, hogy országa digitális valutájának kísérleti projektje “most azonnal indul”, valószínűleg decemberre készül el.
- Japánban áprilisra tervezik a “digitális jen” kísérleti bevezetését.
Az eddigi CBDC-k tapasztalatai vegyesek. A nigériai eNaira-t fatális következményekkel járó, kudarcos kísérletnek írja le a Blockworks. Miután az ország polgárai ódzkodtak az eNaira bevezetésétől, és továbbra is készpénzt használtak, a központi bank elkezdte kivonni a gazdaságból a nagy címletű bankjegyeket. Ez üzletek bezárásához és dühös tüntetésekhez vezetett – írták.
A Telegram leelőzte a Messengert?
A Telegram nevű üzenetküldő és közösségimédia-alkalmazás az elmúlt öt évben leelőzte (a Facebookhoz kapcsolódó) Messengert, és a legnépszerűbb felhőalapú üzenetküldő alkalmazássá vált – állítja Pavel Valerjevics Durov Telegram-alapító.
A Telegram már csak a második a WhatsApp után, és évről évre zárkózik fel. Nem csoda, hogy a versenytársak aggódnak – tette hozzá.
Fizetős szolgáltatás a Facebooknál
Bejelentették, hogy a Facebook- és Instagram-felhasználóknak előfizetéses szolgáltatást indítanak Meta Verified néven. Ebben lesznek a felhasználói fiók valódiságát jelző kék jelvények. Elsősorban a tartalomkészítőket célozza meg. A jelvényen kívül tartalmaz “proaktív fiókvédelmet, hozzáférést a fióktámogatáshoz, valamint nagyobb láthatóságot és elérést" – írta a Bloomberg.
Az új előfizetés havi 11,99 dollárba kerül, illetve 14,99 dollárba az iOS alkalmazáson keresztül.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Az új kormány folyamatosan költségvetési többleteket ér el, és megcélozta az euró bevezetését. Közben az MNB folyamatosan csökkenti az alapkamatot. 
