Visszaemelte Pakisztánt a világ feltörekvő részvénypiacainak árfolyam-alakulását mérő indexébe az MSCI, Kína viszont ismét, immár a harmadik egymást követő évben elbukott.
Megörültek a hírnek a piacok
A kedvező döntésnek köszönhetően a pakisztáni tőzsde irányadó indexe, a KSE kiugró forgalomban 2,78 százalékkal rekordszintre, 38 559,87 pontra emelkedett zárásra. Bár Pakisztán súlya kevesebb mint 1 százalék lesz az amerikai szolgáltató globális fejlődő piaci indexében (MSCI EM), külföldi befektetők mintegy 400 millió dollár értékben vásárolhatnak pakisztáni részvényeket a döntés eredményeként.
A Morgan Stanley Capital International (MSCI), a világ egyik legnagyobb befektetési szolgáltatója 2008-ban vette ki Pakisztánt a világ feltörekvő részvénypiacainak - fejlődő Európa, Délkelet-Ázsia, Latin-Amerika - árfolyam-alakulását mérő indexéből, miután a pénzügyi világválság miatt ideiglenesen több hónapra bezárták a Karacsiban működő tőzsdét. A pakisztáni hatóságok azonban az utóbbi években egy sor reformot hajtottak végre, hogy visszaszerezzék a befektetők bizalmát.
Kína ismét lecsúszott
Ugyanakkor a várakozásokkal ellentétben az MSCI úgy döntött, hogy nem veszi be a feltörekvő piacok teljesítményét tükröző indexébe a kínai belső piacon forgó, A-osztályú részvényeket. Az amerikai szolgáltató elismerte, hogy a kínai hatóságok helyes irányba tartanak, de megítélése szerint Pekingnek többet kell tennie azért, hogy elérhetőbbé váljanak a belső piacok a külföldi befektetők számára.
Az MSCI 2017-ben ismét megvizsgálja az A-osztályú részvények besorolásának kérdését, és nem tartja kizártnak, hogy a döntést előbbre hozza, ha jövő év júniusáig pozitív fejlemények történnek.
Nem teljes a bizalom
Piaci megfigyelők és elemzők szerint az MSCI meglepő döntése jól tükrözi a globális intézményei befektetők fenntartásait a jüanban denominált eszközök iránt, illetve az iránt, hogy mennyire elkötelezett a tőkepiaci reformok mellett Kína és képes-e azokat végrehajtani.
Kína a világ második legnagyobb részvény- és egyben a harmadik legnagyobb kötvénypiaca. A kínai hatóságok szerint nem teljes körűek azok a globális indexek, amelyek nem tartalmazzák a kínai A-osztályú részvényeket.
| Az MSCI-indexek a világ legelfogadottabb benchmarkjai, amelyeket viszonyítási alapként fogadnak el a különböző befektetési alapok, és saját portfólióikkal követnek. Az MSCI feltörekvő piaci indexét benchmarkként elfogadó alapok megközelítően 1500 milliárd dollárt kezelnek, így ha a kínai A-osztályú részvények bekerültek volna az EM-indexbe, a következő tíz év alatt akár 400 milliárd dolláros tőkebevonást eredményeztek volna a szárazföldi kínai tőzsdékre. |
Az MSCI döntésének dacára a vezetői kínai tőzsdeindexek emelkedtek szerdán, egyes elemzők szerint a befektetők arra számítanak, hogy a kínai hatóságok éppen az újabb elutasítás még inkább teljesítik a külföldi kéréseket.
A sanghaji tőzsde fő mutatója, a Shanghai Composite 1,58 százalékkal, 2887,21 pontra, a második legnagyobb kínai tőzsde, a sencseni börze fő mutatója, a Shenzhen Component Index pedig 2,82 százalékkal, 10 173,85 pontra ugrott.
A Sanghajban és Sencsenben jegyzett 300 legnagyobb társaság CSI-300-as indexe 1,31 százalékkal, 3116,37 pontra, az amerikai Nasdaq Composite index kínai megfelelője, a fejlett technológiai vállalatok részvényeit követő ChiNext-index pedig 3,42 százalékkal, 2128,80 pontra nőtt.
Hatalmas cégekről van szó: az MKIF Üzemeltető például 2024-ben 36,6 milliárd forintos forgalommal zárt. 
