India és Pakisztán hagyományosan rossz viszonyát már nem igazán kell bemutatnunk, ám ez a feszültség az elmúlt napokban olyannyira eszkalálódott, hogy a két dél-ázsiai ország lényegében a háború szélére került. Összeszedtük, hogy mi szabadította el az indulatokat.

A feszült pakisztáni viszony a hindu nacionalista kormánypártot segíti, a földművesek és a fiatal álláskeresők viszont felettébb elégedetlenek. A választások után a következő indiai kormány külpolitikájának számos változással és kihívással kell számolnia. Káncz Csaba jegyzete.

Indiában jelenleg kampányidőszak van, így a pakisztáni gesztus nem tűnik elegendőnek. Korábban az amerikai külügyminisztérium közvetített, de ott most akkora a káosz, hogy a mai napig nincs kinevezve Dél- és Közép-Ázsiáért Felelős Államtitkár. Washington geopolitikai szövetségese kedvében jár, amellyel Pakisztánt és Kínát is üti. Káncz Csaba jegyzete.

A talibán éppen úgy bármit megígér, mint 1973-ban a vietnámi ellenfelek a párizsi béketárgyalásokon, de amint az amerikai csapatok kiteszik a lábukat, az ígéretek betartatására már nem lesz lehetőség. Pakisztán számára az amerikai lépés örömünneppel ér fel. Káncz Csaba jegyzete.

El sem hinnéd, hol mindenütt építenek vagy terveznek kerítéseket, főleg Európában és a Közel-Keleten. Vannak országok, amelyek elszigetelik magukat egyik szomszédjuktól, miközben a másik meg éppen tőlük. Lassan minden országot falak vesznek körül? Terjed az elektronika, már láthatatlan és föld alatti a határzár is létezik.

Órákkal Trump szerencsétlen megszólalása után a pakisztáni jegybank közleményben jelentette be, hogy azonnali hatállyal zöld utat adott a kínai jüan használatának a kétoldalú kereskedelem és befektetések területén. Peking engedélyt kapott egy haditengerészeti bázis kiépítésére is. Ez óriási áttörés Kína számára, amely tavaly nyáron nyitotta meg első külföldi katonai bázisát Kelet-Afrikában.

Az amerikai elnök körül egy percre sem áll meg az élet, egyetlen nap leforgása alatt azonban sikerült az amerikai lakossággal, Iránnal és Pakisztánnal is összerúgnia a port. Ráadásul tovább fokozódott a konfliktus közte és volt stratégiai főtanácsadója, Steve Bannon között: nem, hogy betiltani nem sikerült a róla szóló könyvet, még hamarabb is kiadják. Csoda, hogy az elnök dühös?

A vallási szélsőségesek halálos áldozatot követelő demonstrációkat rendeztek, és győztek, a hadsereg nem engedelmeskedett a kormánynak, a vezető politikusok ellen korrupciós vizsgálatok folynak. Az ország devizatartalékai folyamatosan fogynak, az elnök azt bizonygatja, hogy nincs szükség mentőcsomagra. Mindezek mellett atomhatalom.

Válasz Trump fenyegetésére.

A New York állambeli bankfelügyelet egy pakisztáni nagybankot szeretne megbüntetni.

Erdogan elnök tovább folytatja hadjáratát a kurdok pártja és a politikai ellenzéke ellen. A sorozatos letartóztatások és az illegális fegyverek nagy száma miatt valós opció lett a polgárháború kitörése. Az ország szellemi és pénzügyi elitjéből ezrek kezdtek el pakolni: ha tényleg kivándorolnak, akkor Törökország egy második Pakisztánná válhat.

Bő 20 éve retteg a világ a táliboktól, és ugyan 2001-ben legyőzte őket az amerikai hadsereg és a mérsékelt afgán erők, azóta is harcolnak, nagy felfordulást okozva. Most lehet, hogy megtetszett nekik a kolumbiai példa, ahol a korábbi lázadó gerillasereg békét kötött a kormányerőkkel, és békés parlamenti párttá alakulnának.

Múlt héten indiai különleges erők hatoltak be a senkiföldje Kasmír tartomány névleg pakisztáni oldalára, és ott terroristákon ütöttek rajta, akik szerintük India ellen terveztek támadást. A növekvő erejű India fokozott nyomást akar gyakorolni a belőle kivált, és azóta is ősellenségnek tekintett, de egyben atomhatalom országra.

Az indiai miniszterelnök egy olyan embert tett meg legfőbb külpolitikai tanácsadójának, aki gyakorlatilag egy James Bond volt: 7 évet töltött fedett ügynökként Pakisztánban, lázadókat szervezett be informátoroknak Kasmírban, és riksa sofőrként szivárgott be az amritszári Aranytemplomba az 1988-as balhé idején.

India növeli a feszültséget és támogatja a szeparatizmust a legnagyobb pakisztáni tartományban. A területnek kiemelt geostratégiai jelentősége van, mert innen ellenőrizhető a Hormuzi-szorost a Távol-Kelettel összekötő, érzékeny olajút és stratégiai utánpótlási útvonal. Nem utolsó sorban pedig éppen Kína szárazföldi kereskedelmi útvonala halad át a tartományon.

A Mol a pakisztáni TAL blokkban ismét kőolajat és földgázt talált. Ez a Mol nyolcadik találata a blokkban és a tizenkettedik az országban.

Kőolaj és földgáz került a felszínre a Mol Nyrt. pakisztáni Karak blokkjában, ez már a harmadik találat a területen - közölte a magyar olajipari cég.

Azoktól, akiknek a menekültkérelmét elutasították, a németek nem tudnak egykönnyen megszabadulni. Vannak országok, amelyek megvédik és megtartani igyekeznek polgáraikat, mások azonban látni sem akarják őket. A Németországból kiutasítottaknak tavaly alig több mint tizede távozott ténylegesen, és 17 olyan ország van, amely akadályozza polgárai visszatoloncolását.

Hetedszer is sikerrel járt a Mol Pakisztánban a TAL blokkban: kerskedelmi értékú gázt találtak.

A Mol Nyrt. Ghauri Közös Vállalata (GJV) jelentős olajtalálatot ért el a Ghauri X-1 kút sikeres tesztelésével Jhelum körzetében, Punjab Provinciában Pakisztánban, ami az első szénhidrogén felfedezés a Potwar-fennsík keleti részén - közölte a Mol.

Magyarország tavaly került ki az "élmezőnyből", most is megvizsgálták az ország helyzetét.

A korábban befektetői körökben nagyon kedvelt BRIC-országok tavaly kiestek az invesztorok kegyeiből, de a feltörekvő piacok éppen visszatérnek a figyelem középpontjába, és a vagyonkezelők keresik a leendő BRIC-országokat. Újabb és újabb listák készülnek, új betűszavakat találnak ki, Törökország és Indonézia azonban minden felsorolásban szerepel. Térségünkből Lengyelország fordul elő, Magyarországot, már csak mérete miatt sem említik sehol.