Ráteheti Kína a kezét az Indiai-óceánra?

Mohamed Muizzu elnök „Népi Nemzeti Kongresszus” (PNC) pártja az előzetes eredmények szerint a mandátumok több, mint kétharmadát szerezte meg a vasárnapi általános választáson. A választók így támogatták Muizzu irányvonalát, amely a Kínával való szorosabb gazdasági és katonai kapcsolatokra irányul - a hagyományos partner India rovására.

A választási bizottság előzetes számlálási eredményekre hivatkozó közlése szerint a PNC a 93 parlamenti hely több mint kétharmadát szerezte meg, 66 mandátummal. A leköszönő parlamentben az elnöki pártnak csak nyolc mandátuma volt. A korábban kényelmes parlamenti többséggel rendelkező, India-barát MDP ellenzéki párt az előzetes eredmények szerint mintegy tucatnyi mandátummal egyértelmű vereséget szenvedett.

Stratégiailag fontos helyszín

Muizzut múlt szeptemberben azzal az ígérettel választották meg elnöknek, hogy kiebrudalja az indiai biztonsági erőket az országból.

Márciusban India megkezdte katonáinak kivonását, akik korábban a Maldív-szigeteken állomásoztak, hogy hosszú tengeri határain járőrözzenek.

A választási kampány során az elnök nagy szerződéseket ítélt oda kínai állami vállalatoknak az infrastruktúra bővítésére, mint például a 200 millió dolláros Kína-Maldív-szigetek Barátsági Híd.

Januárban Muizzu Pekingbe utazott állami látogatásra, és a két ország 20 megállapodást írt alá, amelyek az infrastruktúra, a kereskedelem, a gazdaság, a környezetbarát fejlesztés, a támogatások és más fejlesztési projektek terén való együttműködésről szóltak. Ezek között szerepel mintegy 127 millió dolláros támogatás a fővárosban lévő utak fejlesztésére és 30 ezer szociális lakás építésére Maleuban.

Kormánya emellett a múlt hónapban megállapodást kötött Kínával "katonai támogatásról".

Február 5-i elnöki beszédében Muizzu elmondta, hogy a Maldív-szigeteknek meg kell erősítenie katonai képességeit, és védelmi erői hamarosan elérik az ország 900 ezer négyzetkilométeres kizárólagos gazdasági övezetének éjjel-nappali felügyeletét.

Peking a Maldív-szigetek legfontosabb hitelezője. Nem véletlen, hogy India és az Egyesült Államok gyanakodva figyelik a kínai befolyás terjeszkedését az Indiai-óceánon.

Az USA névjegye

Mike Pompeo volt amerikai külügyminiszter még 2020-ban jelentette be, hogy az USA nagykövetséget nyit a szigetcsoporton, 54 évvel azután, hogy a két ország felvette a diplomáciai kapcsolatokat. Válaszul a kínai kommunista párt szócsöve dühödt szerkesztőségi állásfoglalásban nevezte „mérgezőnek” Pompeo ázsiai politikáját.

A Maldív-szigetek az Indiai-óceán stratégiailag fontos pontján található. A nemzetközi kereskedelmi útvonalak közvetlenül az 1192 korallsziget mellett haladnak el.

A szigetcsoport legészakibb szigete csupán 500 kilométerre fekszik India legdélibb csücskétől.  Márpedig a mindössze 300 négyzetkiloméren elterülő szigetcsoport évek óta geopolitikai huzakodás tárgya Kína és India között.

Új-Delhi attól tart, hogy a Maldív-szigetek politikai vezetését kilóra megvette Peking és ezzel India befolyása tovább csökken az Indiai-óceánon. India egyre növekvő frusztrációval figyeli, ahogyan Kína az elmúlt években szisztematikusan építi ki a dominanciáját a szomszédságában.

A kínai „gyöngysor”

Új-Delhi számára Peking úgynevezett ’Tengeri Selyemút’ projektje kimondottan irritáló, amelynek keretében a kínaiak kikötőkbe, ipari létesítményekbe és olajvezetékekbe invesztálnak olyan – Indiával szemben többnyire ellenséges – szomszéd országokba, mint Mianmar, Srí Lanka, Banglades és Pakisztán. Nyugati és indiai geostratégák már időben figyelmeztettek arra a ’gyöngysorra’ – vagyis kínai kikötők egész sorára, amellyel Peking a teljes Indiai-óceánt ellenőrzése alatt tarthatja.

Ezeken a tengeri útvonalakon bonyolódik a világkereskedelem 80 százaléka.

Kína, érzékelve saját sebezhetőségét ebben a térségben, mindig is kiemelt figyelmet fordított ezekre a tengeri útvonalakra. Ettől függ nagyrészt fenomenális gazdasági növekedése, amely a Közel-Keletről Kína keleti partvidékére irányuló energiaáramláson, valamint az Indiába, a Közel-Keletre, Afrikába és Európába konténerek százaiban szállított feldolgozott áruk kiáramlásán alapul.

Kína hátránya, hogy a néphadsereg (PLA) haditengerészete nem elég erős ahhoz, hogy elegendő erőkivetítést alkalmazzon a térségben, bár Dzsibutiban (Kelet-Afrika) és Gwadarban (Pakisztán) bázisokat létesített, hogy felmutassa zászlaját egy kulcsfontosságú térségben - az Indiai-óceán északnyugati részén. Ez a Közel-Kelettől a Malakkai-szorosig és Kína keleti partvidékéig, a fő gyártási övezetéig húzódik. A maldív és Srí Lanka-i támogatás rendelkezésre állása a haditengerészeti jelenlétéhez erőtöbbszöröző lesz.

A muszlim vulkán

Miközben nagyhatalmi vetélkedés folyik a szigetcsoportért, aközben az ország egyre inkább az iszlám fundamentalizmus egyik bázisává alakul.  A 400 ezer lakosú országból több iszlamista ment harcolni a Közel-Keletre, mint az 1,4 milliárd lakosú Indiából, amely ország lakosságának 14 százaléka muszlim. 

A Maldív-szigetek lakosainak 100 százaléka szunnita muszlim és a 2008-ban elfogadott alkotmány kimondja, hogy „nem-muszlim nem lehet a Maldív-szigetek állampolgára”.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)