7p

India és Pakisztán, Dél-Ázsia nukleáris fegyverekkel rendelkező rivális hatalmai háború felé sodródnak, miután India Pakisztánt vádolta meg egy brutális terrortámadás elkövetésével az indiai fennhatóság alatt álló Kasmírban. A két ország egylőre a „szemet szemért, fogat fogért” elv alapján vezet be intézkedéseket egymás ellen. Káncz Csaba jegyzete. 

Az indiai és a pakisztáni csapatok már harmadik napja lövik egymást a két országot a vitatott státuszú Kasmírban elválasztó ellenőrzési vonal (LOC) mentén.

Mindezt azután, hogy kedden militánsok megtámadtak egy turistacsoportot az indiai igazgatás alatt álló Kasmírban, legalább 26 embert megölve és több tucatot megsebesítve, ami a terület civilek elleni legsúlyosabb támadása volt az elmúlt évek során. India a gyilkosságokat terrortámadásnak nevezte.

Az Ellenállási Front nevű csoport vállalta magára a támadást. Az indiai hatóságok szerint ez a Lashkar-e Toiba (LeT) iszlamista terrorista csoport egyik fedőszervezete. Ez a szervezet évtizedek óta azért harcol, hogy Kasmír indiai részét Pakisztánhoz csatolják. Az Egyesült Államok nyomására Iszlámábád 2002-ben betiltotta a csoportot, de állítólag még mindig van bázisa Pakisztánban, és a pakisztáni katonai hírszerző szolgálat, az ISI támogatja.

Korábbi főnöke, Asim Munir most a hadsereg vezetője. A tábornokot igazi uralkodónak tartják Pakisztánban, és közismerten kockázatvállaló. Nemrég Kasmírt Pakisztán „ütőerének” nevezte, és hangsúlyozta, hogy India és Pakisztán kulturális és vallási szempontból alapvetően különbözik egymástól. Isaq Dar pakisztáni külügyminiszter azonban elítélte a támadást, és biztosította, hogy országának semmi köze nincs hozzá. India egyelőre szintén nem mutatott be semmilyen bizonyítékot az érintettségre.

Mit ír a vezető sajtó?

Az indiai sajtó Pakisztánt teszi felelőssé a turisták elleni támadásért. Az Indian Express című újság úgy látja, hogy a támadás Iszlámábád kétségbeesésének kifejeződése, és próbál kitörni növekvő elszigeteltségéből.

Mihir Sharma, a Bloomberg kolumnistája így érvel: „A 2016-os Uri-támadás után”, amelynek során militánsok randalíroztak Mumbaiban, „Modi engedélyezte a különleges erők csapását egy pakisztáni katonai tábor ellen; a 2019-es autóbomba után pedig az indiai légierőt küldte át a határon. Nagy elszántságra lesz szükség ahhoz, hogy ezúttal elkerülje a katonai akciót”.

„Jelentős nemzetközi nyomásgyakorlás nélkül a de-eszkaláció érdekében” – írja Chietigj Bajpaee a Chatham House brit nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó agytrösztnek – „az egyetlen valódi korlátot mindkét fél számára a lehetséges nukleáris eszkalációval kapcsolatos aggodalmak és a konfliktus gazdaságukra gyakorolt hatása jelenti.”

Miért számít Kasmír?

Kevés olyan sűrűn militarizált és tartósan instabil régió van a Földön, mint Kasmír. A Himalájában fekvő és három atomhatalom, India, Pakisztán és Kína által határolt, vitatott terület régóta a regionális rivalizálás és a megoldatlan területi ambíciók tégelye. Ez az ingatagság ezen a héten halálos erővel mutatkozott meg.

A nagyjából 222 ezer négyzetkilométer kiterjedésű Kasmír régiót India, Pakisztán és Kína osztja fel, de mind India, mind Pakisztán teljes egészében igényt tart rá. A régió nagyjából 20 millió embernek ad otthont – becslések szerint 14,5 millióan élnek az India által igazgatott területen, körülbelül 6 millióan a Pakisztán által igazgatott területen, és kevesebb mint néhány ezren a Kína által igazgatott területen –, és kritikus stratégiai, gazdasági és vallási érdekek találkozásánál helyezkedik el.

A kasmíri konfliktus modern kori története 1947-ig nyúlik vissza, amikor Brit-Indiát hindu többségű Indiára és muszlim többségű Pakisztánra osztották fel. A mai Dzsammu és Kasmír indiai szövetségi terület – amely a tágabb kasmíri régió része – akkoriban a hindu Hari Szing maharadzsa uralma alatt állt, aki kezdetben elutasította, hogy bármelyik országhoz is csatlakozzon.

Ez azután változott meg, hogy pakisztáni gerillaharcosok megpróbálták elfoglalni a régiót és megbuktatni őt. Az eredmény az első indiai-pakisztáni háború volt, mivel a maharadzsa India segítségét kérte a megszállók elhárításához, cserébe pedig Újdelhihez csatolta fejedelmi államát – megerősítve Kasmír máig tartó de facto felosztását.

Ma India ellenőrzi a régió legnépesebb részét, amely magában foglalja a Kasmír-völgyet, Dzsammut és Ladakot. Pakisztán birtokolja Kasmír északi részét, beleértve Azad Dzsammut és Kasmírt (AJK) és Gilgit-Baltisztánt. Kína eközben az északkeleti, ritkán lakott Aksai Csin régiót igazgatja, amelyre India is igényt tart, valamint a Saksgam-völgyet, ahol India nem ismeri el a kínai ellenőrzést.

Erősen militarizált táj

India vélhetően mintegy 750 ezer katonát tart fenn Dzsammuban és Kasmírban, elsősorban a muszlim többségű Kasmír-völgyben. Pakisztán a maga részéről 120 ezer biztonsági személyt állomásoztat az általa igazgatott területeket Indiától elválasztó ellenőrzési vonal (LoC) mentén, beleértve az olyan speciális erőket, mint a Mudzsahed Erők, és 230 ezer katonát a régióban. 

Konfliktusos a helyzet
Konfliktusos a helyzet
Fotó: Depositphotos

Elemzők egyetértenek abban, hogy a régió katonai sűrűsége, különösen a polgári lakossághoz viszonyítva, vetekszik vagy meghaladja a Koreai-félszigetét.

Ez újabb válságot okozhat?

A támadásra válaszul India a héten egy sor intézkedést hozott Pakisztánnal szemben, többek között a diplomáciai kapcsolatok csökkentésével, a szárazföldi és légi határok lezárásával, valamint az 1960-as Indus vízügyi szerződés felfüggesztésével, amely az Indus folyórendszer vizének megosztását szabályozza. Pakisztán korábban arra figyelmeztetett, hogy a szerződésbe való bármilyen beavatkozás potenciális „háborús cselekménynek” minősül.

A Sebaz Sarif pakisztáni miniszterelnök által vezetett nemzetbiztonsági bizottság csütörtöki ülését követően az iszlámábádi kormány bejelentette, hogy felfüggeszti a kereskedelmet Indiával, lezárja a légteret az indiai légitársaságok előtt, és felfüggeszti az 1972-es Simlai Megállapodást. Ezt a megállapodást az 1971-es háború után írták alá, és arra kötelezi Indiát és Pakisztánt, hogy a vitás kérdéseket tárgyalások útján rendezzék.

A „szemet szemért, fogat fogért” elv alapján Pakisztán elrendelte a Wagah/Attari határátkelő lezárását és az iszlámábádi nagykövetségen lévő indiai katonai attasék kiutasítását is. Emellett törölte az indiai állampolgárok összes vízumát, és elrendelte, hogy az országban tartózkodó indiaiak 48 órán belül térjenek haza. Korábban Delhi már vasárnapra határidőt szabott minden Indiában tartózkodó pakisztáni számára, hogy hagyja el az országot.

Mi történt 2019-ben?

Most felerősödtek a spekulációk egy esetleges katonai eszkalációról, ami a 2019-es feszültséget idézi, amikor Pulwamában egy öngyilkos merényletben 40 indiai félkatonai katona vesztette életét. India ezt légicsapásokkal torolta meg, a két nemzetet a háború szélére sodorva.

Ugyanebben az évben India visszavonta alkotmányának 370. cikkelyét, megfosztva Dzsammut és Kasmírt különleges autonómiájától. A Pakisztán által elítélt lépés zavargásokat váltott ki a térségben. Azóta is nagy a feszültség, bár a világ figyelmét ez már elhalványította.

Ebben az ingatag régióban, ahol már több konfliktus is zajlott, egy újabb konfliktus veszélye a két nukleáris hatalom között sajnos újra valóssá vált.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Aggasztó kijelentést tett a védelemért felelős uniós biztos
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 18:59
Az Európai Uniónak fel kell gyorsítania és jelentősen növelnie kell hadiipari termelését, a drága, egyedi gyártás helyett pedig az olcsóbb, nagy mennyiségben előállítható fegyverekre kell helyeznie a hangsúlyt – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán, az Európai Üzleti Csúcstalálkozónak nevezett konferencián Brüsszelben.
Makro / Külgazdaság Elemzők: az euró nem cél, hanem eszköz, azt nem gyorsan, hanem jól kell bevezetni
Dobos Zoltán | 2026. november 18. 18:36
A globális és hazai makrogazdasági várakozásait ismertette a CIB Bank szerdai budapesti háttérbeszélgetésén. Trippon Mariann vezető elemző nem számít a geopolitikai feszültségek csökkenésére, ennek ellenére a piaci bizalom miatt a magyar gazdaság kilátásai jók. Az euró bevezetéséről elmondta, „az euróvonatról nincs leszállás”, és hozni kell a várt eredményeket. A szakértő elárulta, szerinte mikor lesz ismét pozitív értékű a hazai élelmiszer-infláció, és mekkora hatással lesz a pénzromlás ütemére az árrésstop eltörlése.
Makro / Külgazdaság Elég csak megnézni, hogy jártak, akik felbontották a Roszatommal való együttműködést – mondja a Paks II. kapcsán az orosz nagykövet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 17:07
Interjút adott a magyarországi orosz nagykövet, aki az új kormányról is beszélt. 
Makro / Külgazdaság Egy hónap után ismét rossz hír jött az amerikai gazdaságról
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 14:57
Az Egyesült Államokban sorban négy heti csökkenést követően emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a november 13-án végződött héten – derült ki az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) szerdán közzétett adataiból.
Makro / Külgazdaság Visszaveszi a kormány Mészáros Lőrincéktől az autópályák üzemeltetését (frissítve)
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 13:51
Véglegesen dönt a kormány szerdán az egyik legnagyobb korrupciós ügyben – jelentette be Magyar Péter a szerdai kormányülés előtt.
Makro / Külgazdaság Jócskán rávertünk Európára, a németek és a franciák is a hátunkat nézik
Csabai Károly | 2026. november 18. 11:19
Az Eurostat friss közlése megerősítette a Privátbankár Európai Inflációs Körkép prognózisát: az európai uniós metodika alapján számított infláció, a harmonizált fogyasztóiár-index októberben a 27 tagország közül csak négyben volt alacsonyabb a magyarországinál.
Makro / Külgazdaság Szünet nélkül: adnak ma egy ötöst a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 11:04
Szerdán is újabb, jelentős árváltozást jelentettek be.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály elárulta, az árrésstop eltörlésének milyen inflációs hatása lehet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:49
Bár volt ilyen felvetés, keddi ülésén mégsem csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az összes körülmény alapján azonban megnőtt a monetáris politika mozgástere, ezt majd a decemberi Inflációs Jelentésben értékelik. Kérdésre Varga Mihály beszélt arról, milyen hatása lehet az inflációra az árrésstop tervezett eltörlésének, és kifejtette véleményét a soron következő hitelminősítésekről is.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mennyivel verték meg a béreink az inflációt szeptemberben
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:30
A nettó reálkereset pedig szeptemberben 7,3 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Ennél alacsonyabb értékre utoljára tavaly decemberben volt példa.
Makro / Külgazdaság Brüsszelből ma fontos bejelentés érkezik
Csabai Károly | 2026. november 18. 05:44
Az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat szerda délelőtt teszi közzé a saját metodikája alapján kiszámolt októberi uniós tagországi inflációs adatokat. Bár ez Magyarország esetében 0,4 százalékponttal magasabb annál, mint amekkora fogyasztóiár-indexet a Központi Statisztikai Hivatal múlt a kedden publikált, EU-s összevetésben még így is jól állunk, a 27 tagállamból csak négyben lehetett alacsonyabb a harmonizált fogyasztóiár-index a múlt hónapban – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG