Érdekes ötlet: a kannabisz húzná ki Pakisztánt a válságból?

A múlt héten a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége járt Pakisztánban, hogy egy új segélycsomagról tárgyaljon a gazdasági és politikai válsággal sújtott népes ázsiai országban. A gazdasági krízis heves tiltakozásokat váltott ki a pakisztáni fennhatóságú Kasmírban, szintén a múlt héten. A politikai feszültség nem is jöhetett volna rosszabbkor a pakisztáni kormány számára – írja az amerikai politikai magazin, a Foreign Policy.

Az IMF-látogatás napokkal azután történt, hogy az alap kiadott egy jelentést, amelyben az aggodalmát fejezte ki Pakisztánnak a megszorító politikák és a gazdasági reformok végrehajtására való képességével kapcsolatban. E megszorítások némelyike – beleértve az áramár emelését és a támogatások megvonását – pontosan az, ami ellen a kasmíri tüntetők tiltakoztak.

Pakisztán, amely tavaly majdnem fizetésképtelenné vált, az elmúlt hónapokban stabilizálta gazdaságát. Egy tavalyi IMF-csomag végrehajtása meghozta a már nagyon szükséges bevételeket. Az infláció a felére csökkent, a 2023. májusi 38-ról a múlt hónapban csaknem 17 százalékra. Az importellenőrzési intézkedések enyhítették a külső mérleg hiányát, és megnőtt a külföldi befektetők érdeklődése is.

Szerkezeti aránytalanságok

Ennek ellenére a gazdaság továbbra is válságban van, súlyos adósság sújtja, és csak 2 százalékos GDP-növekedés várható a jelenlegi pénzügyi évben, amely június 30-án ér véget. És ez nagyban befolyásolja a közvéleményt is, ami nemcsak a kasmíri tiltakozásokban mutatkozik meg, hanem a gazdák tüntetéseiben is, akik Iszlámábád azon bizarr döntése ellen tiltakoztak, hogy búzát importáljanak a bő termés ellenére, ami szerintük már így is az árak – és ezáltal a profit – esését fogja eredményezni.

Mindezeken felül a politikában a lényegi, de nem részletezett „gazdasági reformok” kérdését taglalják. Pakisztán gazdasága évtizedek óta súlyos strukturális aránytalanságoktól szenved: nagy, de nem hatékony mezőgazdasági ágazat, túlzott függőség az egyetlen exporttermék-csoporttól – a textiltermékektől –, amely éles globális versennyel küszködik, a drága szénhidrogén-importtól való erős függés, az elégtelen adóbevételek, és a súlyosan eladósodott állami vállalatok.

Ez azt jelenti, hogy Pakisztán gazdasága még a legjobb időkben is sebezhető marad, és pusztító hatást érnek el a külső sokkok – ahogyan az az elmúlt néhány évben is történt, miután szűk keresztmetszetek jöttek létre az ellátási láncokban a világjárvány, majd Oroszország ukrajnai háborúja okán.

A katonaság a privatizálás mellett

A gazdaságszerkezeti hiányosságok kezelését célzó reformok nélkül Pakisztán szokásos taktikája a gazdasági válság idején – amely külső segítség kérésére irányul mentőcsomagok és egyéb segélyek révén – csak átmeneti enyhülést hozhat a mindenképpen eljövő újabb katasztrófa előtt. Most azonban a kormány stratégiát váltott: egy új befektetésösztönző mechanizmust indít, amelynek célja, hogy tőkét vonzzon az Arab-öböl államaiból és más országokból. Ez nagymértékben a nagyhatalmú pakisztáni hadsereg vezetőjének ötlete. A katonaság teljes mértékben támogatja a jelenlegi kormányt, és valószínűleg jelentős szerepe volt Pakisztán pénzszűkében lévő nemzeti légitársasága privatizációs folyamatának ez év eleji elindításában, amely a reformprogram kulcsfontosságú eleme.

A korábbi pakisztáni kormányok politikai okokból megtagadták az ilyen reformterveket, mivel jelentős érdekeket sértenek, a mezőgazdasági lobbitól egész az állami bürokráciáig. A közvélemény haragjával, valamint a pakisztáni ellenzék elutasításával szembesülve – amely képviselői szerint az ország februári választását elcsalták – a kormány könnyen arra a következtetésre juthat, hogy nincs politikai tőkéje a reformok folytatásához. A számos szektorban hatalmas részesedéssel rendelkező katonaság idővel változtathat az álláspontján, ha attól tart, hogy a változások veszélyeztetik a saját gazdasági érdekeit. Emiatt különösen nagy a tervezett reformok tétje.

Ha még ez nem lenne elég, Pakisztán egyre súlyosbodó agyelszívási problémával is küzd, mivel egyre többen távoznak külföldre dolgozni, ami aláássa a gazdasági növekedés egyik kulcsfontosságú potenciális bázisát. Emellett erősödő terrorfenyegetéssel is szembe kell néznie, amely időszakonként a külföldi befektetéseket célozza meg az országban. Továbbá az éghajlatváltozás súlyosbodó hatásai pusztítást okozhatnak a gazdaságban, főleg a sérülékeny mezőgazdaságban.

Egy lehetséges gyógyír a kannabisz-olaj?

Természetesen nem az élvezeti célú kendertermékek előállításáról van szó az iszlám országban, hanem a gyógyításban használható olajról. A pakisztáni kormány a kannabisz gyógyászati célú felhasználásának legalizálása mellett döntött, hogy ezzel is az országot jelenleg sújtó gazdasági válság ellen harcoljon – számol be róla a The New Indian Express. Szigorú pénzbírsággal sújtják majd azokat, akik rekreációs céllal visszaélnek a törvénnyel. A Pakisztáni Muszlim Liga-Nawaz (PMLN) és a Pakisztáni Néppárt (PPP) alkotta új koalíciós kormány egy februári rendeletet követően létrehozta a Cannabis Ellenőrző és Szabályozó Hatóságot (CCRA) a növény termesztésének és kereskedelmének irányítására és ellenőrzésére. A szabályozó hatóságnak 13 tagja van, köztük különböző kormányzati szervek, hírszerző ügynökségek és a magánszektor képviselői. Az engedélyeken kívül a termesztési körzeteket is e hatóság jelöli ki. Egy ilyen testület létrehozását először 2020-ban javasolták, amikor még Imran Khan volt a miniszterelnök.

E testület felállítására nemzetközi, azaz export szempontból van szükség, mivel az ENSZ rendelkezése szerint, ha egy ország kannabisz termékeket akar előállítani, és a nemzetközi szervezet jóváhagyásával kíván vele kereskedni, akkor rendelkeznie kell olyan szervezettel, amely ellenőrzi az egész folyamatot.

A kenderrel mernek nagyot álmodni

Pakisztán azt reméli, a globális kannabiszpiacra való belépésével kihasználhatja annak kedvező növekedési potenciálját, amely az indiai Markets and Markets kutatócég szerint 2027-re 82,3 milliárd dollárra nőhet a 2022-es 27,2 milliárdról. Az ország keresi a lehetőségeket az export és az adóbevételek növelésére, ami megtörné függőségét a Nemzetközi Valutaalap külföldi hiteleitől és mentőcsomagjaitól – értékeli a Nikkei Asia.

A gyógynövényt jelenleg az afgán határhoz közeli régiókban termesztik és minden titkolózás nélkül árulják, míg a növény vadon is nő Pakisztán északi és nyugati részén. A helyi marihuánaboltok a hetvenes évekig népszerű állomásai voltak a „hippi ösvénynek". Azonban Mohammad Ziaul Hakk tábornok katonai juntája az 1980-as években, Ronald Reagan amerikai elnök kábítószer elleni globális háborúja idején betiltotta a kannabisz használatát és birtoklását. A kormányok azonban többnyire úgy döntöttek, hogy félrenéznek, és nem kezelik szigorúan a kérdést. Az új intézkedés megnyitja az utat a kannabisz-származékok, például a tetrahidrokannabinol (THC) és a kannabidiol (CBD) termékek értékesítése előtt krónikus fájdalmak és olyan betegségek, mint a fibromyalgia és az epilepszia kezelésére. A CCRA szabályozási kerete a kannabiszszármazék THC maximális szintjét 0,3 százalékban határozza meg, hogy elkerülhető legyen a gyógyszerekkel való visszaélés és rekreációs célú felhasználásuk – írja az Al Jazeera.

A textilipari hagyományokhoz kapcsolódik

Az ipari kendert ezzel ellentétben kötél, szövet, papír és építőanyagok készítésére használják. A fenntartható textíliák iránti növekvő globális kereslet kielégítése és a gyenge helyi gyapothozamok pótlása érdekében Pakisztán 2020 után a pamutbálák mellett kenderrostot is importálni kezdett. Assad Farooq, a Faisalabadi Mezőgazdasági Egyetem docense szerint az ország jelentős devizát takaríthat meg azzal, ha az évi 7-8 milliós pamutbála hiányt helyi kendertermeléssel helyettesíti.

„Nincs más természetes rostunk, amely kompenzálná vagy helyettesíthetné a gyapottermelésünket" – mondta a kutató.

Syed Hussain Abidi, az állami Pakisztáni Tudományos és Ipari Kutatási Tanács (PCSIR) elnöke, valamint a CCRA kormányzótanácsának tagja arról számolt be, hogy a becslések szerint közel 28 ezer hektár van – főként Khyber Pakhtunkhwa és néhány a délnyugati Beludzsisztán tartományban –, ahol kannabiszt termesztenek.

„Régóta bejáratott hagyománya van a kannabisz termesztésének" – mondta. Hozzátéve: "Ki kell használnunk ezt a lehetőséget.”

A tálibok rúgták be a kender-motort

Pakisztánban a kendert hagyományosan a szabadban termesztik, napfényen, nem mesterséges megvilágítással, és minimális rovarirtó, műtrágya vagy bármilyen más vegyi anyag felhasználásával. A pakisztáni kannabisz organikus jellege különbözteti meg a sok más országban tömegesen előállított versenytársaitól, de ez azt is jelenti, hogy mind a termelés minősége, mind mennyisége kevésbé egyenletes.

A szomszédos Afganisztánban termesztett kannabisz korábban azt jelentette, hogy Pakisztán – mivel a határok gyakorlati szempontból átjárhatóak – kemény versennyel szembesült a helyi szabadidős felhasználási piacon.

„Amikor Afganisztánban kannabiszt termesztettek, gyakran veszteségesek voltunk, nem térült meg a befektetésünk. De amióta a tálibok betiltották, az üzletünk sokkal jobban megy” – mondta egy pakisztáni gazda az afgán tálibokra utalva, akik 2021-ben lettek újra Kabul urai.

Mielőtt a tálibok átvették volna a hatalmat – a gazda elmondása szerint – körülbelül 50 ezer pakisztáni rúpiát (180 dollárt) keresett hektáronként, ami alig volt elegendő a termelési költségek fedezésére. „Azonban az elmúlt két év jobb volt. Vegyük például ezt az évet, amikor közel 500 ezer rúpiát (1800 dollárt - a szerk.) tudtam keresni hektáronként” – mondta.

Lekésnek a buliból?

Fawad Chaudhry volt szövetségi miniszter – aki a gyógyászati és az ipari kendertermelés elősegítéséről szóló vita elindítója volt 2020 végén – azonban úgy látja most, hogy az azóta eltelt négyéves késés a terv megvalósításában azt jelenti, hogy Pakisztán „elkésett a buliból”.

„Az én javaslatom egyszerűen az volt, hogy adjunk teret az üzlet növekedésének, írjunk ki nemzetközi pályázatokat a befektetőknek, és engedjük, hogy idejöjjenek. De elpazaroltuk a lehetőségeinket, és elvesztettük az időelőnyt” – mondta a volt miniszter az Al Jazeerának.

Thaiföld 2022-ben lett az első ázsiai ország, amely dekriminalizálta a marihuánát.

Robin Roy Krigslund-Hansen, a svájci székhelyű kannabisztermelő és globális forgalmazó, a Formula Swiss vezérigazgatója és társalapítója egyetért ezzel a globális helyzetértékeléssel. Szerinte is fennáll a túlkínálat kockázata a piacon.

„Németország nemrég legalizálta. Kína jelentős termelő. A latin-amerikai országok is ezt teszik. Tehát sok termésre van kilátás különböző országokban, de ha mindenki termelő és eladó, akkor ki lesz a vevő?” – kérdezte az üzletember.