Akár már jövő év elejétől legalizálhatják a “rekreációs célú” marihuána-használatot Németországban, ha elfogadják a most elkészült törvénytervezetet. A szövetségi kabinet javaslata nyomán Karl Lauterbach egészségügyi miniszter “drogpolitikai fordulópontról”, részleges legalizálásról beszélt.
A marihuána vásárlása és birtoklása 25 grammig legális lenne minden felnőtt számára. Mindenki saját céljaira legfeljebb három növényt ültethetne. Ám nem lennének szakboltok, ahol marihuánát lehet kapni, mint például Hollandiában. A kiskorúak számára pedig mindez továbbra is tilos maradna.
A legalizálás támogatói a törvénytervezetet túl szigorúnak tartják. Az ellenzők, köztük bűnüldöző szervek szerint viszont túl enyhe, attól tartanak, több lesz a függő, főleg a fiatalok, kiskorúak körében. A szabályok betartásának ellenőrzésére pedig nincs elég szakember – derül ki az N-Tv.de tudósításából.
Évente négymilliárd eurós üzletág
Az eddig kizárólag orvosi marihuánával foglalkozó német cégek mindenesetre nagy felfutást várnak az üzletágban. (A riportok alapján a marihuánát jelenleg olyan körülmények, például vaskos acélfalak mögött őrzik, mint az aranykészleteket.) A legalizálás révén milliárdos piachoz remélnek hozzáférést.
Az országban évente 400 tonna kannabiszt, “zöld aranyat” fogyasztanak el illegálisan, aminek értéke mintegy négymilliárd euró. Ez jelenleg az adókat kikerülve a feketegazdaságba folyik be. Következésképpen a legalizálás az államkasszát is rendesen megtöltené, becslések szerint évente 4,7 milliárd eurót kereshetne a német állam a kannabiszon.
Megtakarítások a másik oldalon
Emellett milliárdos nagyságrendű megtakarítások is várhatóak, a marihuána “kriminalizálása” ugyanis nagyon drága. A bíróságok, ügyészség, rendőrség és más állami szervezetek tehermentesítéséből származó kiadáscsökkenést 1,3 milliárd euróra becsülik évente.
Sőt, állítólag még 27 ezer új munkahely is keletkezhetne.
A Synbiotic az egekbe szökött
A kannabisz részleges legalizálásáról szóló hírek hatására a Synbiotic részvényeinek árfolyama hatalmasat ugrott a tőzsdén, egyetlen nap alatt 30, két nap alatt pedig mintegy 42 százalékot. (A legalizálás ötlete egyébként nem új, hiszen már a jelenlegi német kormány koalíciós szerződésében benne volt – a szerk.)
Egyes elemzők szerint azonban komoly befektetők a részvény piacán sehol sincsenek. Arra gyanakodnak, hogy a részvényárfolyam-emelkedés a közösségi médiában zajló “összebeszélés” következménye lehet.
Ezek az európai mémrészvények?
A részvény így “német mémrészvénnyé” válhat, mert komoly befektetőket nem találni ebben a papírban. A minimális, húszmillió (azóta már 28 millió) eurós piaci kapitalizáció kizárja az intézményi befektetőket, ebben a szektorban a legtöbb alap amúgy sem fektethet be.
A Synbiotic úgy tekint saját magára, mint “Európa legnagyobb tőzsdén jegyzett vállalatcsoportjára a kender- és kannabiszágazatban”. A vállalat az értéklánc különböző szakaszaiban fektet be. A cég főnöke, Lars Müller azt is tervezi, hogy mindenféle kannabiszterméket modern üzletekben árusít majd. (Amit viszont a törvénytervezet egyelőre nem engedélyezne.)
Kannabiszt a kannabiszboltból?
Az Enchilada gasztronómiai csoporttal közösen legalább százas darabszámú üzlethálózatot hoznának létre a vállalat saját üzemeltetésében, valamint franchise-partnerekkel.
Ez egy milliárdos piac lesz, és mi ott akarunk lenni a kezdetektől fogva – idézi a lap Müllert.
Kannabisz-részvények a tőzsdéken
A világon a marihuána-üzletágban főleg amerikai és kanadai cégek részvényeit találjuk, de akadnak kivételek. Néhány további, európai bejegyzésű kannabisz-részvény:
- Deutsche Cannabis (DE) (megszűnt?)
- Oxford Cannabinoid Technologies (GB)
- Cannovum Cannabis (DE)
- Demecan (DE, még nincs tőzsdén)
Akadnak ezen kívül Európában bőven globális ETF-ek, certifikátok (az észak-amerikai Aurora Cannabisra), sőt kötvények is a Finanzen.net adatbázisa szerint.
Patinás nevek is kutatják
Hogy még bonyolultabb legyen, egyes marihuánarészvény-listák nagyobb gyógyszercégeket is szerepeltetnek, mint az AbbVie Inc. (a Richter fontos partnere), vagy a Teva, a Novartis. Amelyek persze csak tevékenységük kisebb részében foglalkoznak ezzel az ágazattal.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Csökkenhet a köztársasági elnöki illetmény. 
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
