Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
Pakisztán két évtizeden át támogatta a tálib mozgalmat a szomszédos Afganisztánban, állítólag még az amerikaiakkal vívott harcában is, de most fegyveres konfliktusba torkollt megromlott viszonyuk.
Pakisztán nagy reményeket fektetett az afganisztáni tálib kormányzatba, miután azok átvették az ország irányítását az amerikaiak távozása után 2021 augusztusában. Pakisztán védelmi minisztere, Khawaja Asif nemrég egy X-bejegyzésben arra utalt, hogy Pakisztán a tálibokat még az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei ellen vívott küzdelme idején is segítette – írja a Homeland Security Today. Most megdöbbentő, hogy az évtizedes barátok fegyverrel harcolnak egymás ellen.
Iszlamista tálibok a kabuli elnöki palotában 2021. augusztus 15-én, miután elfoglalták az épületet. Fotó: MTI/AP/Zabi Karimi
A Durand-vonal – pastuk határok nélkül
A fő pakisztáni elvárás az új tálib kormánytól az volt, hogy ne segítse a Pakisztánban működő lázadó Tehreek-e-Taliban Pakistan (TTP) iszlamista szervezetet, de ezt nem teljesítwtték. Fontos tudni, hogy Afganisztán és Pakisztán – akkor még a brit koronagyarmat India része – közötti határt, az úgynevezett Durand-vonalat 1893-ban húzták, az akkori erőviszonyoknak megfelelően.
Ez a határ nem követi az etnikai határokat, épp kettéosztja a pastu nép által lakott területeket. Az iráni nyelvcsaládhoz tartozó nyelvet beszélők nagyjából 50-65 milliós közösségének nagyobb része, úgy 35-45 millió fő Pakisztánban él, ahol a népesség 15-20 százalékát adják. A második legnagyobb csoport, 15-20 millió fő Afganisztánban lakik, ahol a lakosság 40-50 százalékát adják. A talibán mozgalmaknak 80-90 százalékában pastu tagjai vannak.
A TTP Pakisztán elleni felkelése 2007-ben kezdődött, amikor is egy tálib stílusú állam létrehozását tűzték ki célul. Az afgán tálibok 2021-es győzelme, amellyel a TTP is együtt harcolt, lehetővé tette számukra, hogy akcióikat teljes mértékben Pakisztánra összpontosítsák. Azóta aktívabban célozták meg a pakisztáni erőket. A TTP erősen decentralizált. Frakcióinak széleskörű céljai a pakisztáni biztonsági erők elleni harc, a nyugati befolyással szembeni ellenállás és a saría törvénykezés bevezetése az általuk ellenőrzött területeken.
Az afgán tálibok és Pakisztán között azonban csak idén tört ki háború, állítólag az afgánoknak a TTP számára nyújtott rendíthetetlen támogatása miatt.
Az indiai befolyás
Pakisztán azt is elvárta az új rezsimtől, hogy blokkolja riválisa, India befolyását Afganisztánban, de ez nem történt meg. Most ironikus módon azzal vádolják a talibánokat, hogy India „megbízottjai”, és cselekedeteiket „Újdelhiből irányítják”.
Pakisztán egyértelműen tévesen ítélte meg, hogy a tálibok nem hozhatnak önálló döntéseket abban az országban, amelyet Paskisztán hagyományosan saját „hátsó udvarának” tekintett. Az új vádak, miszerint a tálibok valamiféle bábok, akik az indiai kormánynak dolgoznak, azt mutatják, hogy a pakisztániak nézetei valójában nem változtak.
A gázvezeték
Hasonlóképpen, Pakisztán arra számított, hogy a Türkmenisztán-Afganisztán-Pakisztán-India (TAPI) gázvezeték építése a tálibok uralma alatt előrehalad, de a tálib kormány nemzetközi elismerésének hiánya akadályozza a projektet. Az elismerés várható hiányát a pakisztáni politikai döntéshozóknak már akkor meg kellett volna érteniük, amikor elkezdték e csoportot támogatni.
Ahhoz, hogy a TAPI működő projekt lehessen, Pakisztánnak Indiával – a türkmén földgáz másik potenciális felvevőjével – is javítania kéne a viszonyát.
A Durand-vonal kettéosztja a pastu területeket Fotó: ResearchGate
Személyes bosszú?
Hamid Mir pakisztáni újságíró nemrégiben arról számolt be, hogy az afgán tálib vezetők mélyen gyökerező haragot táplálnak Pakisztán ellen, amiért magas rangú tagjaikat, köztük Mullah Abdul Salam Zaeef nagykövetet átadták az Egyesült Államoknak, pénzjutalomért cserébe. Elmondása szerint még az amerikaiakkal vívott háború során azt mondták neki, hogy bosszút állnak majd Pakisztánon ezért az áruló viselkedésért, amint hatalomra kerülnek Afganisztánban. E harag kialakításának veszélyét sem ismerték fel Pakisztánban.
BREAKING NEWS:
The European Union, together with the Ambassador of Kazakhstan & representatives of other countries, visited the Omid 2000-bed drug treatment center in Kabul, a facility that had been targeted by the Pakistani military regime. pic.twitter.com/tW8ccNsZcb
Az ázsiai hatalmak a két ország közötti békét preferálják. Irán és Oroszország azt szeretné, hogy a tálibok ne vegyenek részt a harcokban, mivel kormányukat szövetségesnek tekintik – ahogyan Kína is stabilitásra vágyik a régióban, hogy megvédje a Kína-Pakisztán Gazdasági Folyosó projektet és afganisztáni befektetéseit.
Katar és Törökország is megpróbálta a tálibokat és Pakisztánt a harcok beszüntetésére ösztönözni, azzal a nem titkolt céllal, hogy közvetítői fellépésükkel a muszlim világ vezetőiként pozícionálják magukat.
Érdekes módon Szaúd-Arábia, annak ellenére, hogy 2025 szeptemberében védelmi paktumot írt alá Pakisztánnal – amely kimondta, hogy bármelyikük elleni támadást a másik saját maga elleni támadásnak tekinti –, csak tűzszünetet és a felek közötti tárgyalást javasolt, elkerülve azt, hogy Pakisztánt a tálib erők ellen bármiben segítse. A kritikusok szerint ezzel a védelmi megállapodás már az első próbáján elbukott, ha a külső – jelen esetben afgán – támadásokkal szembeni elrettentésként kellett volna szolgálnia.
India határozottan elítélte Pakisztán legutóbbi katonai akcióit – teszi hozzá a Council on Foreign Relations.
Amerika háborút szeretett volna?
A háború időzítése szolgáltatta az alapot ahhoz a magyarázathoz, narratívához, hogy Pakisztán nem a lázadó TTP megfékezése miatt kezdte meg a légicsapásokat 2026 februárjában, ami aztán a tálibok megtorló támadásához és a háború kitöréséhez vezetett – ez csak egy „fedősztori”.
E magyarázat szerint Donald Trump amerikai elnöknek győzelemre volt szüksége Gázában, és azt akarta, hogy Pakisztán „harcban megedzett katonasága” csatlakozzon a Nemzetközi Stabilizációs Erőkhöz békefenntartóként Gázában, ezzel segítve Trump 20 pontos gázai békemegállapodási tervének megvalósítását.
Pakisztán kormánya azonban – amely évtizedek óta a muszlim ideológiát használja az ország egységesítő erejeként – polgárháború kitörésétől tartott, ha katonái Gázában fellépnek az iszlamista Hamász ellen. A nagyobb pakisztáni iszlám csoportok vezetői is jelezték, óva intenek a Hamász lefegyverzésére szolgáló csapatok küldésétől.
Ezért, hogy bebizonyítsák Trumpnak, hogy a pakisztáni erők már harcolnak az iszlamista szélsőségesek ellen, elindították az afgán tálibok elleni háborút.
A narratívákban megjelenő magyarázatoktól függetlenül, a felek közöti meg-megújuló harcok várhatóan folytatódni fognak, mivel Pakisztán, illetve a TTP és a tálibok Indiával való kapcsolatai miatti feszültségek továbbra is fennállnak, és a gyarmati múltból örökölt határ, a Durand-vonal által felvetett kérdések továbbra is megoldatlanok maradnak.
Még a firss harcok előtti összefoglaló a Deutche Wellétől:
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Megemelte a Vörös-tengeren szolgáló hadihajóinak készültségi szintjét az Európai Unió a térség romló biztonsági helyzete miatt. Az ASPIDES művelet közben továbbra is kíséri és védi a kereskedelmi hajókat a húszi támadásokkal szemben – közölte Kaja Kallas uniós külügyi főképviselő.
Lengyelország csatlakozott az Ukrajnával és kilenc másik európai országgal létrehozott ballisztikusrakéta-elhárító koalícióhoz. A kezdeményezés egyik célja egy új, közösen fejlesztett európai rakétavédelmi képesség kialakítása, amely a Patriot rendszer mellett egy olcsóbb megoldást is kínálhat.
Súlyos megállapításokat tett közzé az ENSZ az ukrajnai háborúban elkövetett szexuális erőszakról és kínzásokról: a dokumentált esetek 89 százalékát orosz hatóságokhoz kötötték. Közben újabb orosz támadások követeltek civil áldozatokat Ukrajnában, Oroszországban pedig megkezdődött a parlamenti választás, amelynek lebonyolálását az Európai Unió élesen bírálta.
Trumpot és uniós vezetőket is magára haragíthatott a bizottság elnöke bombaként robbanó, „társult tagságot” ajánló mondataival. Hova futhat ki az unió és Kanada kapcsolata, és mit szorított a háttérbe Von der Leyen beszédének ez a része?
Ismét egy, a lengyel határhoz közeli ukrán célpontot ért orosz csapás. Az eset pont azon az évfordulón történt, amikor a lengyelek arra emlékeznek, a szovjet hadsereg megtámadta országukat.
Az izraeli rendezők által készített NAZA című dokumentumfilm szerint Izrael szándékosan gyilkolt tömegesen civileket a gázai hadművelete során. Az izraeli kormány viszont rágalomról beszél, és akár meg is vonhatja az alkotók izraeli állampolgárságát.
Az Európai Parlament által elfogadott állásfoglalás szerint Spanyolország migrációs politikája illegális határátlépésre ösztönöz. Leszögezték, minden tagállamnak vállalnia kell a felelősségét az embercsempészet megelőzésében és leküzdésében.
Az amerikai hadsereggel is együtt dolgozó Anthropic mesterséges intelligenciáját az Egyesült Államok ellenfelei is előszeretettel használják – elég félelmetes dolgokra.
Megnehezítik az ukrajnai békés rendezésre irányuló erőfeszítéseket az új amerikai szankciók, ha bevezetik őket – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára csütörtöki Moszkvai sajtótájékoztatóján.
Három tényező is óvatosságra int. 
