Több céget, köztük az Apple, Samsung és Sony technológiai óriásokat is megvádolta az Amnesty International a tegnap kiadott jelentésében, ahol azt állítják: a gyártók olyan forrásoktól szerzik be az alkatrészeket, amelyek gyerekeket dolgoztatnak.
A most elkészült jelentésből kiderül, a Kongói Demokratikus Köztársaságban 7 éves gyerekek bányásszák a kobaltot, amely az akkumulátorok alkotóeleme. A nyersanyagot egy, Kongóban működő kínai feldolgozócég, Huayou Cobalt leányvállalata vásárolja fel, amely aztán továbbértékesíti más kínai és dél-koreai vállalatnak, amelyek aztán lítium-ion akkumulátort gyártanak. Az Amnesty végül 16 multinacionális vállalattal vette fel a kapcsolatot, amelyek vásárolnak ezekből az akksikból, de a legtöbb tagadta, hogy tudná: gyermekmunkásokkal bányáztatnak a kongóiak.
A kobalt útja a világpiacra. Forrás: amnesty.com
12 évesen 24 óra a bányában
A szervezet 87 interjú alapján nyomozott. Beszélgettek gyerekekkel, akik elmondták, átlagosan 12 órákat dolgoznak, amelyért 1, maximum két dollárt kapnak, miközben gyakran verik őket, nehéz vagonokat mozgatnak, és folyamatosan ki vannak téve káros anyagoknak, mindenfajta védőfelszerelés nélkül. "Reggel leküldenek, és csak a következő reggelen jöhetek fel" - mondja az egyik 14 éves gyerek, aki 12 évesen kezdett el bányászni azért, mert az apja tiltakozott az iskola ellen. A jelentés ugyanakkor megjegyzi, hogy a legtöbb gyereket a felszínen dolgoztatnak és nem a bányák legmélyén. "Azoknak a vállalatoknak, amelyek az okostelefonjaikban használják fel a koblatot, segíteniük kell" - mondja Mark Dummett, az Amnesty kutatója.
|
| Forrás: amnesty.org |
Természetesen az érintett vállalatok minderről semmit sem tudnak - állításuk szerint. Az Apple azt mondja, hogy felülvizsgálja a beszállítóit, hiszen a cég egyik alapja, hogy nem tűrik a gyerekek kihasználását. Azon is dolgoznak, hogy a kobaltot leváltsák valamilyen biztonságosabb elemre, mivel túl nagy ogi kockázatai vannak a használatának. Az iPhone gyártóján kívül öt másik cég mondta azt, hogy megvizsgálják a beszerzéseiket. A szomorú helyzet viszont az, hogy még ezek a cégek sem veszik a fáradtságot arra, hogy leellenőrizzék, honnan is jön az alapanyag, ami a készülékeikhez kell, ám így akarva-akaratlanul is elősegítik a gyerekmunka fennmaradását.
Az UNICEF 2014-es felmérése szerint 40 ezer gyerek dolgozik az ország északi részén, míg összesen nagyjából 150 000 ember foglalkozik kobaltbányászattal, a Világbank mérése szerint pedig a lakosság 60 százaléka mélyszegénységben él. Mindeközben folyamatosak az összecsapások a nyersanyagban gazdag terület felügyeletéért.
Az anyagi kár hétmilliárd dollár lehet. 
