Egyetlen nap alatt 19,49 dollárról közel 21 százalékkal, 23,50 dollár környékére emelkedett a Facebook részvénye, miután jó negyedéves adatokról és jövőbeli kilátásokról számolt be a társaság kedden tőzsdezárás után. A részvény már a tőzsdenyitás előtti előkereskedésben is 14 százalékos pluszban járt, a tőzsdenyitás után pedig tovább szárnyalt, a nap elején 24 dollár felett is járt.
Megjöttek az első fecskék
A cég harmadik negyedéves reklámbevétele az előző év hasonló időszakához képest 43 százalékkal emelkedett, ami jelentősen túlszárnyalta a piaci várakozásokat. Még biztatóbb, hogy a mobiltelefonos üzletág bevételei már a teljes bevételek 14 százalékát adták, ami a negyedik negyedévben tovább fokozódhat. A hírt a céget követő elemzők is pozitívan fogadták, és megérkeztek az első felminősítések is.
Az átlagos célár 28 dollár felett
A Buda-Cash Brókerház – stílszerűen a Facebook-on – azt írja: „megérkeztek az első komoly felminősítések a FB-ra: Citi és BofA (Bank of America) semlegesről vételre ajánlja a papírt... Friss célárak 25-32 USD között”. Az általa közzétett Bloomberg-oldal szerint az elemzők 54,8 százaléka vételre, 35,7 százaléka tartásra javasolja a papírt és csak 9,5 százalék az eladást mondók aránya. (Összesen 42 elemzőről van szó.) Az átlagos céláruk pedig 28,34 dollár volt szerdán.
Felénél is kevesebbet ért a nyáron
Mint ismeretes, a Facebook hatalmas várakozások megelőzte kibocsátása végül minden korábbi elképzelésnél magasabb, 38 dolláros árfolyamon valósult meg, de az árfolyam egy rövid kezdeti időszak után erősen esni kezdett. Mélypontját a papír 17,55 dolláron érte el szeptember elején, csúcspontja az első napon 45 dolláron volt, de csak napon belül egy időre. A céget a túlzott árazás és tájékoztatási hiányosságok miatt sok kritika érte. (Korábbi cikkeink erről itt>>> és itt>>> olvashatók.)
A zuhanáshoz nagyban hozzájárultak azok a kibocsátás után nem sokkal érkező hírek, amelyek arról szóltak, hogy a cég a terjedő mobiltelefonos alkalmazásokon nehezen tud reklámbevételeket realizálni.
Hernádi Zsolt szerint az Európai Unió az orosz energiát valójában nem kiváltotta, hanem amerikai LNG‑re és kínai technológiára cserélte. 
