A közösségi portál papírjait óriási érdeklődés mellett május közepén vitték tőzsdére, és a kereskedési rendszer túlterheltsége miatt a kereskedők gyakran órákig nem tudták meg, hogy teljesültek-e megbízásaik. Veszteségeiket mintegy 100 millió dollárra becsülik, ebből a Nasdaq 13,7 milliót már elismert.

A kibocsátási ár harmada sehol

A részvény kibocsátási ára 38 dollár volt, de azóta értékének csaknem harmadát elvesztette, keddi záróára 25,87 dollár volt. A társaság piaci tőkeértéke 104 milliárd dollárról 71 milliárdra csökkent.

Ebben volt ugyan valami szerepe a bevezetéskori technológiai bakiknak, de a nagyobb baj az, hogy a cégnek az eredetileg jelzettnél rosszabbak a kilátásai a hirdetési piacon. A 900 millió felhasználó nagyobb része okostelefonon vagy táblagépen lép a portálra, ezekre az eszközökre még nem tudnak hatékonyan hirdetéseket eljuttatni. A Facebook tavalyi 3,7 milliárd dolláros bevételének 85 százaléka származott hirdetésekből.

Többen perelnek

Több befektető emiatt perelné be Mark Zuckerberg alapítót, a kibocsátás előtt ugyanis eltitkolta a cég romló kilátásait. Többen kritizálják a kibocsátást szervező banki konzorciumot is, mivel azok csak szűk befektetői környezetben árulták el: előzetesen túlárazták a Facebook-papírokat. A kisbefektetők nagy része kárpótlás nélkül marad, ők a bíróságon próbálnak meg a pénzük után menni.