Óriási várakozás előzte meg a Facebook tőzsdei bevezetését, rengeteg volt a lelkes kommentár és a vételre biztató elemzés, de sok volt a vészmadár is, akik második dotkom-lufit, túlárazást emlegettek. Egyelőre az utóbbiaknak lett igazuk, hiszen a részvény 38 dolláros kibocsátási áráról jókorát zuhant, a szerdai zárásban 32 dollárt ért, ami 16 százalékos esés, de volt már ennél lejjebb is (30,94 dollár volt a mélypont).

A bankok többet tudtak, mint amennyit elárultak?

Mindez a részvényeseknek árfolyamtól függően 2,5-3 milliárd dollárjába került, nem csoda, hogy mérgesek. Ha felmegy a részvény, én vagyok az okos, ha leesik, valaki átvert – ezen elv alapján máris számos befektető aktivizálta magát. A német Handelsblatt.com videótudósítása szerint máris több amerikai hatóság vizsgálja a kibocsátás körülményeit.

Az első bűnbak a kibocsátást szervező bankkonzorcium lett (JP Morgan, Morgan Stanley, Goldman Sachs, Bank of Amerika, Merryl Lynch), amelynek tagjai a Reuters információi szerint meglepő módon éppen a kibocsátás előtti napokban vettek vissza a Facebook növekedésére vonatkozó prognózisaikból, de erről csak legkedvesebb ügyfeleiket tájékoztatták zárt körben. Emiatt a Handelsblatt szerint kedden egy ügyvédi iroda közös keresetet nyújtott be az ügyfelek nevében egy Los Angelesi bíróságon a Facebook és a bankok ellen.

Feljelentés feljelentés hátán

De Manhattanban sem nyugodtak a részvényesek, szerdán ott is feljelentés történt, konkrétan maga Mark Zuckerberg ellen is, akinek a szemére vetik, hogy eltitkolta a cége romló üzleti kilátásait. A Morgan Stanley ezzel kapcsolatban azt közölte, a Facebook-kibocsátásnál ugyanazokat az előírásokat tartották be, mint minden más tőzsdére vitelnél, semmilyen előírást nem szegtek meg. A Facebook pedig alaptalannak nevezte a vádakat. Más források szerint már öt peres eljárást is kezdeményeztek az ügyben.

David Ebersmant, a Facebook pénzügyi igazgatóját is sikerült kikiáltani bűnbaknak. A Wall Street Journal értesülései szerint ő egyedül döntötte el az utolsó pillanatban, hogy 25 százalékkal felemelik a kibocsátandó Facebook-részvények számát és feljebb tolják a kibocsátási ársávot (aminek végül a tetején alakult ki a kibocsátási ár).

Nem bírta a strapát a Nasdaq rendszere

A Nasdaq-nál bekövetkezett technikai gubancok sem növelték éppen a befektetők körében a papír népszerűségét, sőt lehet, hogy ez a cég is komolyabb következmények elé néz a „Fácse” miatt. A Reutersre hivatkozva azt jelentették, hogy egy marylandi befektető kártérítését perli a tőzsdét, mert pénteken, a tőzsdei bevezetés napján órákon keresztül nem jutott hozzá a részvény árinformációihoz. Sok befektető órákig nem kapott információt arról, hogy megbízásai teljesültek-e, állítólag a megbízások teljesítése is késett, sokan azt sem tudták, részvényesek-e egyáltalán, vagy sem.

Feltételezések szerint a rivális New Yorki Értéktőzsde (NYSE) is szívesen megtenne mindent, hogy a Facebook-kibocsátást rossz megvilágításba helyezze, a két tőzsde ugyanis éles, váltakozó sikerű küzdelmet folytat a jobb technológiai részvényekért. A NYSE most állítólag új ajánlatot adott, amelyről a Facebook közölte, megvizsgálja.

A magával a kibocsátással kapcsolatos peres ügyek a hazai kisbefektetőket valószínűleg nem érintik, nekik ugyanis nem jutott a papírból. Több brókercég jogi bizonytalanságok és a rossz kilátások miatt be sem adta jegyzési ajánlatát, aki beadta, nem kapott.