Rég foglalkoztunk a török lírával: tavaly nagyot zuhant, és lenn is maradt, és ezt messze nem kompenzálta a kamat. A többi deviza ma nem mozdul érdemben, a tőzsdék közben tovább emelkednek, feljebb van a Mol, az OTP és a Telekom, esik a Richter. Lenyugodott az Opimus és a Konzum piaca.

Az elmúlt hetekhez képest is szokatlan mértékben gyengül a török líra, amire bőven volt oka: merényletkísérlet történt a főváros egyik nevezetességénél, bombamerénylet vidéken, nem emelték a kamatot, új választásokat írtak ki. A befektetők nem szeretik a bizonytalanságot.

A hazai befektetési alapok közül jó néhányan veszítettek a múlt heti fekete csütörtökön, amikor a svájciak elengedték a frank árfolyamát, de a legtöbben inkább a részvényárakon, mint a devizákon. Néhány alapnál a veszteség két számjegyű, de nem soknál. Több részvényalap és egy aranyalap pedig nyert aznap.

Érdekes devizahiteles-mentő megoldás ötlete merült fel, amely során fixálnák a törlesztőrészletek devizaárfolyamát. Majd az állam vagy az állam és a bankok közösen fizetnék az ebből eredő árfolyamveszteséget, amit tíz évre elosztanának.

Több mint 1000 milliárd forint a tét.

A héten először szédítő magasságba, 266 dollárra is felszökött a bitcoin nevű számítógépes fizetőeszköz árfolyama, szerda este azonban a MtGox nevű kereskedési plattform túlterheltsége miatt pánik tört ki és 65 dollárra is lezuhant az ára.

Nemcsak az OTP-re és a Molra jelentettek be eladási, short pozíciókat a PSZÁF-nál, hanem kisebb cégekre, az FHB-re és a Synergonra is. Decemberben pedig a külföldi cégek mellé hazai brókercég, az Erste is felsorakozott Synergon-eladással. Amerikában eközben nagyon alacsonyan van az OTP-shortok mennyisége.

Fekete hétfő néven vonult be a történelembe 1987 október 19-e, amikor percek alatt zuhant a mélybe a New Yorki tőzsde, a részvények értékének majdnem negyede eltűnt aznap. Az esetért részben a számítógépes kereskedési rendszereket teszik felelőssé, az azóta bevezetett szabályozók ellenére a hasonló esetek veszélye korántsem múlt el.

Az Állami Számvevőszék elnöke közölte, hogy 2006 és 2011 között 64 százalékkal, vagyis 8.190 milliárd forinttal ugrott meg az államadósság.

A tavaly augusztus-szeptemberi tőzsdei zuhanások után először ismét felütötte fejét a shorttilalom-láz: hétfőn Spanyolország és Olaszország, kedden Görögország tiltotta meg a részvényekre az eladási pozíciók felvételét. A görög tőzsde szerdán emelkedett, amit okozhatott volna a tilalom, ha nem lenne már lassan egy éve érvényben. Sok szakember ismét vitatja a lépést, mondván, a shortosok a legjobb vevők.

A cégeknél az elmúlt években sok esetben számviteli okokra (nem realizált árfolyamveszteségre) visszavezethetően keletkezett tőkehiány, annak ellenére, hogy az érintett vállalkozások üzleti modellje megfelelően működik. Néhány törvénymódosítással a vállalatok haladékot kaphatnak tőkehelyzetük rendezésére.

Január-februári 2000 forintos csúcsértékének mindössze 1,8 százalékán, 36 forinton forgott kedden a Kreditjog részvénye a tőzsdén a kereskedés nagy részében, ami részben érthető, mert a cég legutóbb mindössze száz forinton bocsátott ki részvényeket. A társaság júliusban rendkívüli közgyűlést tart, amelynek napirendjén a tisztségviselők újraválasztása szerepel. Mivel azonban a fő tulajdonos megegyezik a vezérigazgatóval, ennek sikere nem kérdéses.

A Carion Alapkezelő bejelentette, hogy az általa kezelt Mag Ingatlanbefektetési Alap finanszírozója, az FHB érvényesíteni kívánja jelzálogjogait, és június 22-én az alap több ingatlanát elárverezteti. Az ármeghatározás feltehetőleg nem a piacon elérhető legmagasabb árat eredményez majd, ezért az alapkezelő igyekszik megakadályozni az árverést. Az alap egyik legnagyobb tulajdonosa a nyugdíjpénzek miatt az állam.

Annak ellenére, hogy éppen elég vélemény intette óvatosságra a befektetőket Facebook-ügyben, sokan bűnbakot keresnek a kudarcért. Hol Zuckerberget, a fő tulajdonost és a szervező bankokat vádolják, hol David Ebersmant, a cég pénzügyi vezetőjét. Az ügyben várhatóan perek indulnak, két bírósági keresetet legalábbis már beadtak. Az érintettek persze cáfolnak és hárítanak.

Az államháztartás 17,3, a lakosság 14,2 milliárd forintot veszített márciusban a tőzsdei részvények átértékelődésén, a külföldiek 86,2 milliárdot buktak. Míg az állam eladott, a lakosság és a külföldiek szerény mértékű vásárlásra használták ki az alacsonyabb árakat.