Még saját magához képest is szokatlan mértékben, 1,6 százalékkal ment fel az euró/török líra árfolyam, valamint 1,4 százalékkal a dollár/líra szerda délután háromig. A török tőzsdeindex is mínuszban volt. Ennek több oka is lehetett, a legfontosabb talán az, hogy előző nap a török központi bank változatlanul hagyta a kamatokat.
Ezen kívül közzétett ugyan egy hosszabb távú tervet, ám – amint arról a Bloomberg beszámolt – a piac szerint ez eléggé kevéske volt. A piaci szereplők szerint a jegybank nem harcol eléggé az infláció, a líra leértékelődése ellen. A török kormány rendszeresen presszionálja a jegybankot az alacsony kamatok és a gazdaság élénkítése érdekében.
A Hurriyet Daily News szerint Erdogan elnök egyik tanácsadója szerdán egyfajta kincstári optimizmussal nyugtatgatta a kedélyeket, olyanokat mondott, mint hogy a gazdaság erős, a líra gyengülése pedig nem hosszú távú és nem jelez előre krízist.
A gyengülésnek azonban politikai okai is bőven lehetnek. A napokban új választások kiírásáról döntöttek, miután június eleje, az előző választás óta nem sikerült koalíciós kormányt tető alá hozni. Ráadásul ma délben egy kormányépület és egyben turistalátványosság, a Dolmabahce palota előtt robbanás és lövöldözés volt, egy rendőrposztra nyitottak tüzet, két tettest elfogtak.
Ha ez sem lenne elég, Délkelet-Törökországban állítólag a kurd PKK fegyveres szervezet bombája nyolc katona életét oltotta ki. A líra, bár előtte is gyengélkedett, nagyjából azóta gyengül jelentősebben, amióta egy július 23-i merényletben, amelyet az Iszlám Államnak (IÁ) tulajdonítottak, több tucat ember halt meg. Törökország pedig némileg meglepő, másrészről érthető módon egyszerre kezdte el bombázni az IÁ és az az ellen harcoló kurdok állásait. A líra egy hónap alatt 11 százalékot veszített értékéből.
Elemzők szerint Erdogan elnök a kurdok ellen szított ellenségeskedést akarja felhasználni arra, hogy a szavazókat eltántorítsa a Parlamentbe bejutott kurd párttól. Ennek köszönheti ugyanis elsősorban, hogy kisebbségben maradt.
Összefoglalva tehát, Törökország lényegében hadban áll, mindjárt két erős fegyveres csoportosulással szemben is. A kormánya egyelőre ügyvezető kormány marad és új választások lesznek. Ez pedig elhúzódó harcokat, sok-sok feszültséget és bizonytalanságot jelenthet, ami rendszerint nagyon nem tesz jót a befektetők vételi kedvének.
A líra gyengülését egyébként júniusban a Privátbankár meg is jósolta, akkori cikkünk itt olvasható.
Az amerikai fővárosban székelő Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,1 milliárd dollár hitelt folyósított Ukrajnának. 
