Nézzük, mi is történt. Van egy párt, amely már 13 éve kormányoz. Ez elég hosszú idő, demokráciákban gyakran gondolják úgy, hogy ilyenkor már érik a váltás. Ráadásul a párt fő embere, az ország korábbi miniszterelnöke elnökké választatta magát, ami a demokráciának nem jó hír. Ha most kétharmadot szerzett volna, bevezethetné az elnöki rendszert, vagy akár a diktatúrát. Ez nagyon rosszul hatna, nem kell a világnak több diktatúra, bölcsek voltak a választók.
Ilyen a demokrácia
Viszont nemcsak hogy a kétharmad nem lett meg, az egyszerű többség sem jött össze. De hát ez is teljesen természetes: egyrészt a 13 év, másrészt az elnök foga fehérjének kimutatása megtette hatását. Erdogan helyzete nem olyan egyszerű, mint Putyiné: amíg tart az olajjólét, addig Putyint szeretni fogják és örökké megválasztják. Törökország viszont a saját erejéből kapaszkodott fel gazdaságilag, és továbbra is magára kell számítani. A választók kegyeiért meg kell dolgozni.
Sok elemző azt mondja, bizonytalanság vár Törökországra, hisz vagy kisebbségi kormány lesz, vagy törékeny koalíció, vagy előrehozott választás. Na de ebben nincs semmi szokatlan, a demokráciákban lépten-nyomon ilyesmi történik, a többségük mégis működik. Törökország is szépen menni fog tovább a maga útján, csak a befektetők most hirtelen felébrednek. Ők csodát vártak (mint olyan gyakran), talán maguk sem tudják, hogy mit.
A fák nem nőnek az égig, a líra felejtős
Az ország az elmúlt években gyönyörűen teljesített. A gazdaság a nagy mélységből olyan szintre emelkedett, hogy vásárlóerő paritáson szinte megközelít minket (kb. 20 százalék lehet az eltérés) és az ugyancsak gyorsan fejlődő Romániával van egy szinten. Ez egy 75 milliós, nagy, csak részben európai ország számára óriási eredmény, példa lehet szinte az egész fejlődő világnak.
Azonban látni kell, hogy ilyen magasról már nem lehet ugyanúgy tovább növekedni, nem lehet az égig érni. Mégsem várhatják a tisztelt befektetők, hogy az ország újabb 20 év alatt utolérje mondjuk Németországot, amikor ez még a mi környékünkön is reménytelen célkitűzés. Így a gyors növekedésnek óhatatlanul vége, függetlenül a politikai helyzettől, de ettől még az ország haladhat egy stabil, kisebb növekedéssel járó pályán. Csakhogy akkor már sem a részvények, sem a líra nem fog az égbe menni.
|
| Euró/török líra az idei évben. |
Ez utóbbival kapcsolatban figyelmeztettük a tisztelt befektetőket, hogy nem érdemes a magas kamatra játszani, mert bármikor meglepetés érhet minket. Nos, ez ma meg is történt: 5 százalékot zuhant a líra. Ráadásul a valuta túlértékelt: az ország külgazdasági egyensúlya nem stabil, a gazdaságnak gyengébb lírára és alacsonyabb kamatokra lesz szüksége. Ezt a piac feltehetően ki is kényszeríti, úgyhogy továbbra sem ajánlott a líra vétele.
A kurdok
Van a mostani választásnak még egy igen lényeges, politikai vonzata. Ezúttal bekerült a parlamentbe egy párt, ami a kurdokat reprezentálja. Ezzel a tényezővel minden olyan demokratikus országnak szembe kell néznie, amelyben nagyobb létszámú nemzeti kisebbség él. Ahogy Romániában döntő tényező az RMDSZ, Bulgáriában a török párt, vagy akár mint Anglia számára a skótok, úgy a törököknek is számolniuk kell a meglehetősen népes kurd kisebbségükkel. Még az sem kizárt, hogy ők lesznek a kormányalakításnál a mérleg nyelve.
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
