Egy hétfői napon, 1987 október 19-én látszólag előjelek nélkül, szinte egyik percről a másikra zuhant a mélybe a részvények árfolyama a New Yorki Értéktőzsdén, így fekete hétfő néven vonult be a történelembe. Most péntekre esett az évforduló, ami akár kellemetlen asszociációkat is kelthetne az 1929-es fekete péntekkel együtt, ez a péntek azonban inkább csendes volt.
Öt éves töretlen emelkedés után
A 87-es krachra pedig lehetett számítani – mondták el akkoriban is aktív kereskedők a Wirtschaftswoche német hetilapnak. A részvényárfolyamok ugyanis akkor már öt éve, 1982-től kezdve szinte egyfolytában csak felfelé mentek, valóságos részvényőrület bontakozott ki. A brókerek túlterheltek voltak, alig győzték teljesíteni a megbízásokat, és legalább százezer dollárt kerestek évente.
Pedig a vállalati eredmények akkor már egyre inkább elmaradtak a várakozásoktól, a makrogazdaság sem volt rendben, az USA kereskedelmi deficitje egyre nőtt az inflációval együtt. Akkoriban vezették be a számítógépes kereskedési rendszereket, hogy az emelkedésből minél jobban profitálni tudjanak. A számítógépek pedig váratlan módon katalizátorként gyorsították fel a zuhanást.
Akik mertek, nagyot nyertek
Azon a napon a Dow Jones ipari átlag 508 ponttal, 22,6 százalékkal zuhant, ez azt jelenti, hogy az amerikai cégek tőzsdei kapitalizációjának majdnem negyede füstbe ment. Ezt követően Tokióban történetének legnagyobb zuhanását produkálta a börze, Ausztráliában is húsz százalékos volt a zuhanás 45 perc alatt, Hong Kongban pedig egész hétre bezárták a tőzsdét – írja a lap. Az eseményeket azonban két hét alatt szinte el is felejtették a résztvevők.
Akik a mélyponton vagy annak közelében vásároltak, nagyot kaszáltak rajta. Ha a befektetők nem is, a tőzsdék, a kereskedést felügyelő szervezetek tanultak belőle, és különböző vészfékeket építettek be a szabályozásba. Például azóta Amerikában fel lehet függeszteni a tőzsde kereskedését akár egész napra is, ha az index tíz százalékkal esik, Európában pedig egyes részvényeket is fel lehet függeszteni külön-külön. (A budapesti szabályozás hasonló, a vezető részvények napi ármozgásának maximuma például 15 százalék, tíz százalékos elmozdulás esetén pedig átmeneti felfüggesztést rendelnek el. )
Az a fránya emberi tényező
A korlátozások azonban nem voltak teljesen elegendőek a hasonló esetek megelőzésére, amint azt a 2010 májusi, teljességgel a számítógépeknek betudott „flash crash” is mutatta. Azóta, amint arról beszámoltunk, az akkori felelőst, a magas frekvenciájú vagy magas sebességű kereskedést is külön korlátozni kívánják, kérdés, ennek lesz-e majd foganatja.
Ráadásul van egy olyan hibaforrás, amit gyakorlatilag lehetetlen kiküszöbölni: az emberi tényező. Gyakran előfordult már, hogy egy kereskedő egyszerűen elírt egy nullát, és ezzel borított egy egész piacot, vagy tönkretette saját cégét. Máskor a számítógép programozási hibája a ludas, amit persze emberi programozók okoznak. Utoljára tavaly nyáron volt ilyen, a Knight Capital nevű társaság hibás szoftvere majdnem bedöntötte az egész céget, százmillió dolláros nagyságrendű kárt okozva.
A Beneš-dekrétumok vitatását kriminalizáló törvény ellen. 
