Domokos László tájékoztatásából kiderült, hogy az államadósság összege 2006-ban még 12.766 milliárd forint volt, ami 2011 végére 20.955 milliárdra emelkedett. Az adósság növekedési üteme 2006-ban (15,2 százalék) és 2008-ban (16,2 százalék) volt kiugró. Az ok az első esetben a tetemes központi költségvetés hiány, a második esetben az IMF-től lehívott hitel egy részének devizabetétként való elhelyezése volt.
Az ÁSZ elnök utalt arra, hogy ebben az öt évben az árfolyamveszteség 1.657 milliárd forinttal növelte az államadósságot. A devizaadósság a 2006-os 3.591 milliárd forintról 10.170 milliárdra nőtt 2011-re, és közben a devizaadósság aránya 28 százalékról 48,5 százalékra emelkedett. Az adósság alakulására fontos hatással voltak az egyedi döntések, mint például az adósság-átvállalás 2006-2007-ben, amely 474 milliárd forinttal, 2011-ben 246 milliárddal növelte, miközben a magánnyugdíj-pénztáraktól átvett állampapírok bevonása 1.407 milliárddal, az átvett értékpapírok értékesítéséből származó bevétel 81 milliárddal csökkentette az adósságállományt. Ezzel összefüggésben Domokos kitért az elől a kérdés elől, hogy a magánnyugdíj-pénztáraktól átvett vagyon mennyivel csökkentette volna az államadósságot, ha azt teljes egészében arra fordítja a kormány.
Az adósság kamatkiadásai lassabban nőttek
Az adósság után fizetendő nettó kamatok - a kedvező kamatkondíciójú hiteleknek köszönhetően - az adósságnál kisebb mértékben, 13,2 százalékkal nőttek. Ezen belül a devizában meglévő adósság kamatkiadásai több mint kétszeresére, a 2006-os 150 milliárdról 2011-re 304 milliárd forintra emelkedtek az állomány bővülése, a kamatszintek, az állampapír-piaci felárak emelkedése, valamint az árfolyamváltozás következtében. A forintadósság nettó kamatkiadásai évente 700-750 milliárd forint körül alakultak, kivéve 2008-at, amikor 863 milliárdra ugrott az összeg.
Domokos László szólt a 2012-2014 közötti adósságtörlesztésről is, amely idén 4.000, jövőre és 2014-ben egyaránt 3.000-3.000 milliárd forint, ami jelzi azt is: a magyar adósságállomány szerkezetéből adódó viszonylag rövid lejárat egyben az ország kockázati besorolására is hat.
Az ÁSZ néhány jó tanácsa
Az átláthatóság érdekében a szaktárca mutassa be minden évben részletesen az adósság növekedésének összetevőit. Javasolta az ÁSZ azt is, hogy vizsgálja meg a nemzetgazdasági miniszter: a deviza forrásbevonással kapcsolatos döntéshozatali rendszer során összhangban vannak-e a felelősségi és döntési hatáskörök. Továbbá: intézkedjen a miniszter az adósságkezelési tevékenység költséghatékonyságát mérő értékelési rendszer kialakításáról az adósságkezelési költségek nyomon követése, illetve csökkentése érdekében, végül az ÁKK Zrt. által kialakított költség- és kockázatkezelési modell felülvizsgálatát javasolta elemzésében az Állami Számvevőszék.
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
