Spanyolország ismét harcba száll a short (eladási, áresésre játszó) pozíciók ellen, hétfőn az ottani tőzsdefelügyelet, a CNMV azonnali hatállyal három hónapra betiltotta a short pozíciókat gyakorlatilag az összes tőzsdei termékre, instrumentumra – írja a spanyol Expansión.com. Olaszország is tiltott, de csak egy hétre, és csak a bankokra és a biztosítókra érvényes az intézkedés.

Már megint a piacnak lett igaza

Tilos a short...

Spanyolország utoljára tavaly augusztusban és szeptemberben, háromszor egymás után vezetett be shorttilalmat, két alkalommal rövidebb időre, majd a harmadik egészen február 15-ig tartott. A tilalom azonban akkor ott is csak a bankokra és pénzügyi szolgáltatókra vonatkozott, amelyek a tavalyi pánikban leginkább ki voltak téve az árzuhanásoknak. (Amint azóta a spanyol bankmentő program kapcsán is láthatjuk, megint a piacnak lett igaza, egyáltalán nem voltak alaptalanok az akkori a folyamatok.)

Korábbi alkalmakkor a shorttilalmat úgy vezették be, hogy Franciaország, Belgium, Olaszország és Spanyolország hatóságai koordinálták lépéseiket. Ezért piaci szerepelőkre hivatkozva az Expansión.com azt írja, hogy a francia és belga bejelentések is várhatóak a közeljövőben. A francia hatóság, az AMF viszont cáfolta, hogy hasonló lépésre készülne. A spanyol felügyelet indoklása szerint a szabályozás felülvizsgálata a rendkívüli mértékben megnőtt volatilitás miatt vált szükségessé, ami már az európai értékpapír-piacok megfelelő működését veszélyezteti.

Görögország a legjobb példája, miért nem kell

Görögország kedden jelentette be, hogy újabb három hónapra, október végéig meghosszabbítja a shorttilalmat – írja a német Handelsblatt.com. Indoklásként az Ahténi Tőzsde továbbra is rossz körülményeit nevezték meg, valamint utaltak a spanyol és olasz értékpapírpiacok szabályozóinak hasonló intézkedéseire is. A tilalmat eredetileg tavaly augusztusban vezették be, amit azóta négyszer is meghosszabbítottak.

A görög ASE, az ország vezető tőzsdeindexe kedden kisebb mértékben, szerdán határozottan, 2-3 százalékkal emelkedett, de ez nem biztos, hogy a short-tilalom eredménye. A spanyol tőzsdeindex inkább folytatta lefelé csorgását. Görögország esete inkább azt igazolja fényesen, hogy az ilyen tilalmak nem sokat érnek. Az ASE az egy évvel ezelőtti 1233 pontról június elejére 476 pontra esett, szerdán pedig 589 pont volt. A tilalmak bevezetése után, 2011 szeptember végén értéke 798 pont lett, ez azonban azóta újabb 26 százalékkal esett le a mai napig. A mutató az idén 23 éve nem látott szintre ért. Ezt érték el az egy éves folyamatos shortilalommal.

A legjobb vevő a határidős eladó

A tiltás ellen számos érv szól, az egyik az, hogy a shortosok a legjobb vevők. Ha ugyanis a piac trendfordulót mutat, vagy nem jött be a számításuk, vagy szerintük már eleget estek az árfolyamok, vásárolni kezdenek, sokszor ugyanolyan pánikszerűen, mint ahogy tőzsdekrachok idején az eladók lökik a mélybe az árakat. Az eladott értékpapírt ugyanis előbb vagy utóbb muszáj visszavásárolniuk, sokszor bármi áron, ha a letéti követelményeknek már nem tudnak eleget tenni, vagy stop loss (veszteségcsökkentő) megbízásaik életbe lépnek.

A shorttilalom ellenzői szerint a shortolók már megindult trendekbe szállnak be, gyorsítják az árak helyükre kerülését, majd kiszállnak, ha az árfolyamok új egyensúlyközeli helyzetbe kerültek. Hozzájárulnak a lividitáshoz, jótékonyan növelik a forgalmat, de nem ők idézik elő valamelyik termék áresését. A spanyol bankok részvényeinek árfolyama sem a shortosok miatt esett, hanem azért, mert inszolvensek és de facto csődben vannak, amit mi sem mutat jobban, hogy óriási, sok tízmilliárd eurós mentőinjekcióra szorulnak.

„Kígyónak lábsó, madaraknak fogsor”

A shortosok aktivitása inkább csak tünet, mint a betegség oka.”A piacnak mindig igaza van”- tartja egy tőzsdés mondás. A Vakmajom néven író neves hazai tőzsdei blogger mai megfogalmazása szerint (akinek írásai majdnem minden nap cserélődnek): „Olasz-spanyol shortolási tilalom: na ez az, ami soha semmit nem oldott még meg, csak annyi érnek el vele, hogy eltűnnek majd a vevők (ti. legjobb vevő a shortoló) - nátha elleni küzdelem jegyében betiltják a tüsszentést...”

A short üzleteket ráadásul nemcsak spekulációra használják, hanem kockázatok fedezésére is. Például valaki az OTP-részvényekben nagyon bízik, de az egész magyar piacban kevésbé, és azt gondolja, hogy a bankpapír komolyan felül fogja teljesíteni a teljes hazai részvénypiacot. Függetlenül a magyar és a nemzetközi hangulat ingadozásaitól. Ebben az esetben vásárolhat OTP-részvényt, és eladhat BUX indexet, az üzleten akkor nyer, ha az OTP jobban teljesít, mint a teljes magyar tőzsde. Akkor is, ha néhány repülő beleszáll néhány felhőkarcolóba, és történetesen mindkettő esik, csak eltérő mértékben.

De hogy jönnek ide az ikertornyok?

Vagy ha valaki úgy gondolja, hogy – szintén az általános piaci hangulattól függetlenül – az Egis felül fogja teljesíteni a Richtert, akkor vehet Egist, és eladhat határidőre (shortolhat) Richtert. Így akkor is lesz nyeresége, ha minden magyar részvény zuhan, mint a kő, de az Egis kevésbé, mint a Richter. (Magyar részvényekre is volt egy időben shorttilalom 2008 végén.)

A short tiltása nagy piaci turbulenciák, zuhanások, tőzsdekrachok kapcsán szokott előkerülni, mint 2008 vége, vagy 2011 augusztusa. Ennek alapján a szokás mostani felelevenítése nem túl biztató jel, legalábbis a szóban forgó országok számára, még ha a szabályozók esetleg ezzel megelőzhetőnek is vélik a tavalyihoz hasonló pánikot.