November 1-jétől vezették be az EU-ban azt a szabályozást, amely bizonyos short típusú (eladási, árfolyamesésre játszó) üzleteket korlátozott (így a CDS-ekét), illetve közzétételi kötelezettséget írt elő a pénzügyi társaságok számára. Ennek nyomán a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is nyitott egy internetes felületet, ahol be lehet jelenteni az ilyen üzleteket.
Jó nagy adagokban shortolnak
Ezen az internetes oldalon kezdetben főleg külföldi társaságok és főleg OTP-re, kisebb részt Mol-ra vonatkozó short-üzleteket jelentettek be (lásd képünket). Általában az OTP össztőkéjének egyenként fél-másfél százaléka közötti részvénymennyiséget adtak el határidőre. (Az ilyen típusú üzleteknél általában az eladó abban bízik, hogy a kölcsönvett részvényeket most eladja, és később olcsóbban vissza tudja vásárolni, a két ár között árfolyamnyereséget elérve.)
|
| (Forrás: PSZÁF) |
Ezek a mennyiségek is igen jelentősek azonban, hiszen az OTP-nek például 280 millió darab törzsrészvénye van, ennek egy százaléka, 2,8 millió részvény értéke is 12,7 milliárd forint körül mozog jelenleg a tőzsdén. Eközben az OTP teljes napi forgalma szerdán mindössze 4,5 milliárd forint volt, tehát ha egy ilyen shortos (shortoló) lezárja a pozícióit, az jelentős vételi nyomást okozhat a a piacon. Ilyenkor a korábban eladott részvényeket ugyanis vissza kell vennie.
Békebeli szinteken vannak az amerikai pozíciók
A PSZÁF felületén azonban nem látni – az eddigiek szerint legalábbis – azt, hogy mikor szűnik meg egy-egy short pozíció, és mindegyik bejelentés már több hetes. Így nem lehet biztosan tudni, mennyi egy adott pillanatban a pozíciók mennyisége. Úgy tűnik azonban, a shortosok némelyike eléggé kitartó, így az alaptőke 1-3 százalékáról is szó lehet.
Amerikában is van hasonló bejelentési kötelezettség, ott a Shortsqueeze.com legutóbbi adatai szerint 4,175 millió darab OTP-részvényre volt short pozíció. Ez jóval kevesebb, mint a novemberi 5,12 millió, és még inkább elmarad a válság rosszabb időszakaiban elért, tízezer darab feletti csúcsoktól is.
Azt jó shortolni, ami drága, vagy ami olcsó?
Decemberben új célpontok is felkerültek a listára, így a Synergon, amelyet az Erste Befektetési Zrt. december 18-i dátummal shortolt, az alaptőke 0,67 százalékának erejéig. A Synergon az utóbbi egy év egyik nagy nyertese volt a tőzsdén, árfolyama 240 forint környékéről 440 forint környékére emelkedett. A cégről nemrég több jó hír is érkezett, volt szó félmilliárdos pályázat megnyeréséről, finanszírozási szerződésről és korábban az – azóta kútba esett – útdíj-tenderrel is összefüggésbe hozták.
|
| (Forrás: BÉT) |
Az FHB-t egy Wellington Management Company LLP nevű társaság shortolta december 7-i dátummal, a tőke 0,66 százalékáig. A részvény a gyenge gyorsjelentések és a veszteségesre fordult működés, az újabb és újabb állami sarcok miatt az év végén 374 forinton érte el minimumát, pedig az év elején még 600 forinton is megfordult.
|
| (Forrás: BÉT) |
Bűnbaknak pont jó lesz a shortos
A shortosokat, a short-üzleteket gyakran teszik felelőssé egy-egy részvény mélyrepüléséért, mondván, hogy az eladási nyomás áresést okoz. (Például az OTP mélyrepüléséért 2008 őszén Soros György egyik alapját hibáztatták.) Ez önmagában igaz ugyan, ám amikor a shortosok pozícióikat zárják, akkor viszont vásárolnak, nemegyszer sokat és gyorsan, kényszerből. Olyankor éppen hogy az áremelkedéshez járulnak hozzá. Mindkét esetben pedig növelik a forgalmat, az értékpapírok likviditását.
Másrészt pedig általában olyan értékpapírt vagy devizát praktikus shortolni, ami valamiért eleve gyengélkedik, azaz sokszor nem okozói, de haszonélvezői a shortosok az áresésnek – miként a vevők, a „longosok” haszonélvezői bármely termék áremelkedésének.
Sikeresen indították a Szarmat rakétát. 
