Az Initiative Q nem egy kriptodeviza, de a honlapon a rendszer megálmodói azt írják, hogy azzal számolnak, a jövőben egy Q egy amerikai dollárt fog érni, és akár a következő bitcoinná válhat. Egyelőre azonban teljesen értéktelen, mivel a rendszerben sem a be- és kifizetés nem lehetséges, valamint kereskedni sem lehet vele.
Piramisjáték?
A honlapon folyamatosan pörög lefelé egy számláló, amely azt hivatott mutatni, hogy a frissen regisztrálók mennyit kereshetnek majd, ez ahogy egyre szélesebb körben válik ismerté a Q, úgy megy folyamatosan lejjebb.
|
| Cikkünk írásakor éppen így állt a számláló. |
Az, hogy nem regisztrálhat csakúgy bárki, hanem meghíváshoz kötött, sokakban megkongatta a vészharangot, a szkeptikusok szerint egy ügyes piramisjátékról van szó, csakhogy az Initative Q egy emailcímen és néven kívül nem kér semmit, ezt pedig a legtöbben más cégeknek is simán kiadják - írja az amerikai Forbes.
A legnagyobb ellenérv az ellen, hogy a Q egy piramisjáték lenne az, hogy egy hasonló átverést egészen egyszerűen nem lehet kivitelezni információk és pénz nélkül, mivel nincs miből felállítani a piramist.
Alapvetően az Initiative Q mögött egy sokkal egyszerűbb elv rejlik, mégpedig az, hogy mindennek azért van értéke, mert értéket tulajdonítanak neki, ezen az elven alapulva lett például kiemelkedően sikeres a kriptoőrület csúcsán a viccként induló Dogecoin is, amelyről egy korábbi cikkünkben részletesebben is írtunk a Privátbankár.hu-n. >>>
Szép szavak
A cég mögött az az izraeli származású, ex-pókerjátékos Saar Wilf áll, aki korábban is foglalkozott fizetési rendszerekkel és később létrehozta a Fraud Sciencest, egy fizetésbiztonsági céget, melyet a PayPal 2008-ban megvásárolt. Ő a rendszerrel kapcsolatban kiemelte, hogy nem egy „gazdagodj meg gyorsan!”-megoldásnak szánják, hanem a jelenlegi pénzügyi fizetési rendszert akarják leváltani, ehhez viszont komoly nagyságrendű felhasználószámot és népszerűséget kéne elérniük, ezért szórják lényegében „ingyen” ki most a Q-kat.
Wilf szerint a világnak szüksége van egy jobb fizetési rendszerre, mivel jelenleg túlságosan is függünk a létező infrastruktúrától, és ennek egyetlen létező alternatívája a kriptodevizák, amelyeket megbízhatatlannak tart. A kripto, mint minden fizetőeszköz, a benne látott értéknek köszönheti a sikerét, csakhogy megkerüli a fizetési rendszereket, amely legalább annyira rossz lehet, mint jó. Azt akarjuk, hogy a Q széles körben elterjedjen és elfogadottá váljon, ezért adjuk ingyen – fogalmazott.
Azt akarjuk, hogy a fizetési folyamatok egyszerűbbek legyen, hogy az emberek úgy fizethessenek egy vacsoráért, mint egy Uberért tennénk, hogy a nemzetközi fizetések egyszerűbbek, gyorsabbak és olcsóbbak legyenek – tette hozzá.
Sok a kérdés
Mindez nagyon jól hangzik, csakhogy több kétes pont is van még a rendszer körül, ilyen például az a kvázi „monetáris tanács”, amelyet azért állítanának fel, hogy a kriptopénzekhez hasonló, extrém volatilitást kiküszöböljék. Ezzel eddig nincs is gond, csakhogy a felügyeletbe a legnagyobb Q-birtokosok kerülhetnének be, az itt felmerülő érdekütközést pedig nyilvánvalóan nem kell kiemelni: semmilyen pénzügyi rendszer nem tud úgy jól működni, hogyha a szabályozók a saját anyagi hasznukat is szem előtt tartva, szabadon manipulálhatják a piacot.
Ahogy az Saar Wilf szavaiból is kiderült, az Initiative Q egy alapvetően anti-blockchain kezdeményezés, és éppen azért kritizálták ezeket, mert gyakran válnak a hackerek áldozatává. Az új kezdeményezés mögül a kriptodevizákhoz hasonlóan szintén hiányoznak a hagyományos fizetési rendszer szereplői, és semmi sem garantálja, hogy a 2021-ben tervezett indulásig ez változni fog, azaz a Q alapítóinak a semmiből kellene egy olyan infrastruktúrát és biztonsági rendszert felállítania, amely megvéd a külső támadásoktól.
Mike Rymanov, a Digital Securities Exchange kriptotőzsde feje szerint a látszólag alacsony kockázat és a potenciális gazdagság sokakat be fog vonzani, csakhogy miután egyelőre nagyon kezdetleges a tényleges tartalom az Initiative Q mögött, a regisztrálók csalódni fognak, ahogy a spamfiókjuk megtelik, de a számlájuk üres marad.
Mint mondta, alapvetően jelenleg két kulcselem hiányzik: a tényleges termék, valamint a szabályozás hiánya. Mielőtt a Q egy járható opció lenne a befektetők számára, el kell érniük, hogy minden olyan ország szabályozási rendszerének megfeleljen, ahol működne – ez biztosan évekbe fog telni. A szakember szerint egészen egyszerűen túl korán van elköteleződni. Más kérdés, hogy talán egy regisztrációból még nem lehet baj.
Februárban a vártnál kevésbé nőttek a fogyasztói árak Németországban. 
