Elhordják
A Bloomberg adatai szerint a külföldi befektetők idén 7,6 milliárd dollárt vontak ki a török eszközökből, ezen belül csak novemberben 1,4 milliárdot. Egyrészt az Erdogan megválasztását követő ralit használták ki a kiszállásra, másrészt a szír helyzet és a legújabb orosz szankcióknak a török gazdaságra gyakorolt hatása riasztja el a befektetőket.
Magas hiány, magas hozam
A fundamentális tényezőknek is nagy a szerepe. A török fizetésimérleg-hiány százalékpontban kifejezve a legnagyobb a G20-ak között, mindehhez tetemes külső adósság társul. A befektetők attól is félnek, hogyha megindul az amerikai kamatemelés, akkor ezek kamatterhe erősen megnövekszik, és a kötvények, valamint a líra árfolyama tovább zuhanhat.
A 10 éves török kötvények hozama 10,31 százalék, közel fél százalékponttal emelkedett az elmúlt hónapban. Közben a befektetők attól félnek, hogy Erdogan elnök alacsonyabb jegybanki kamatokat fog szorgalmazni a gazdaság élénkítése érdekében, miközben a magas infláció megfékezése magasabb kamatokat kíván, és a megerősödött elnöknek jelentős hatása lehet a jegybankárok döntésére.
Van, aki már venne
Mindazonáltal van már, aki úgy gondolja, hogy érdemes vásárolni. A Credit Suisse javasolja a befektetőknek, hogy fontolják meg a vételt, miután a részvények értékeltsége a nagy esés után viszonylag kedvező lett. A gazdaságban is voltak a közelmúltban kedvező jelek: augusztusban és szeptemberben pozitív volt a fizetési mérleg, bő 10 éve először. Ez elsősorban az olajár esésének köszönhető, de a líra nyár végi méretes zuhanása is kedvezően hathatott.
A líra árfolyama az év első felében jóval 3 euró alatt volt, és a magas nominális kamatszint miatt rengetegen spekuláltak a lírára az euróval szemben. Ám a piac benyújtotta a számlát: a török deviza zuhanni kezdett, a spekulánsok nagy bukóban kellett, hogy kiszálljanak, tovább gyengítve a lírát, melyből a mélyponton már 3,50-et is kellett adni egy euróért. Ott aztán az eladók elapadásával megfordult az irány, és az árfolyam visszaszáguldott 3 euró közelébe, majd 3,10 körül lelt egyensúlyra.
Minősítések
A hitelminősítők egyelőre kedvezőtlenül ítélik meg a helyzetet. A Fitch szerint egyre növekszik a magánszektor adóssága, a Moody’s a nagy külső finanszírozási igényre figyelmeztet, melyhez még a geopolitikai kockázatokat is hozzáteszi, mint negatívumot. Mindketten a legalsó befektetési osztályba sorolják az országot, a Standard & Poor’s pedig eggyel lejjebb, a bóvli kategóriába.
A magyar főváros egy négyfős mezőnyhöz csatlakozik. 
