Tovább keményít az MNB – jön a teljes tőzsdei szigor

Épp Norbi okán lamentáltunk arról, hogy az Update bevezetésekor még sokkal lazább volt a felügyeleti ellenőrzés, így az új kibocsátók sem gondolták át, milyen kötelezettségekkel jár a tőzsdei jelenlét, és hogy ezek elmulasztása milyen súlyos retorziókat válthat ki. Korábban sokszor csak a TEBÉSZ, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége lépett fel egyes esetekben, most az MNB bevezeti a szigorú rendfenntartást.

Drákói szigor

Az MNB most kiadott egy sajtóközleményt ennek részleteiről. Közölték, hogy idén eddig 43,5 millió forint felügyeleti bírságot szabtak ki, és hat cég részvényeinek kereskedését jelenleg is felfüggesztve tartják, miután azok nem tettek eleget tájékoztatási kötelezettségeiknek. A felügyelet sokkal aktívabban fogja ellenőrizni a cégeket, mint korábban: adatokat kérnek be, részt vesznek a cégek közgyűlésein, és együttműködnek a cégek könyvvizsgálóival is.

A jegybank szerint a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása vagy hiányos teljesítése miatt a befektetők nem egyformán jutnak információkhoz, ami visszaélésekre, például tiltott bennfentes kereskedelemre is lehetőséget adhat. A felfüggesztésekkel az MNB célja ezért az, hogy a tájékoztatási kötelezettségét határidőben nem, vagy nem megfelelően teljesítő kibocsátó értékpapírjaival a tőzsdén ne lehessen kereskedni, ne történhessenek a visszaélések. A felfüggesztés mindaddig érvényben marad, amíg a kibocsátó nem teljesíti tájékoztatási kötelezettségét.

Vége a lehúzásnak

Kérdés, hogy a továbbiakban mindez hogy alakítja át a piacot. Az biztos, és ez a legfontosabb, hogy a befektetők kevésbé lesznek kitéve a BTel, vagy E-Star jellegű eseteknek, miután a továbbiakban meglehetősen nehéz lesz ilyen céget a tőzsdére hozni, vagy ott benntartani. Hozzá kell tennünk, hogy az is fontos lenne, hogy az MNB az újonnan tőzsdére lépő cégeket is tüzetesen vizsgálja meg. Azt feltehetően igen alaposan vizsgálni fogják, hogy a kibocsátási tájékoztatóban minden szükséges információ szerepel-e. de azt is érdemes lehet vizsgálni, hogy a cég mennyire valós tevékenységet folytat, mennyire átlátható már a kibocsátás előtti időszakban. Így adott esetben elkerülhető, hogy a befektetők olyan cégek túlárazott papírjait vegyék meg, amelyek tényleges működése átláthatatlan.

Kibocsátók lehetőségei

Ami a leendő kibocsátókat illeti, biztos lesz egy elrettentő hatás, de ez egyáltalán nem baj. Olyan cégre nincs szükség a tőzsdén, amely nem tud megfelelni ezeknek a kritériumoknak, hisz ez általában valóban a befektetők lehúzásához vezet. Nehezebb azon cégek sorsa, amelyek már a tőzsdén vannak, de nagyon nem oda valók. Ezek vagy örökké fel lesznek függesztve, vagy addig bírságolják őket, amíg csődbe nem mennek, persze még az is lehet, hogy összekapják magukat és teljesítik kötelezettségeiket. Egyes cégeknél lehet olyan hatás is (mint Norbi esetében), hogy a kibocsátó belátja: célszerűbb vételi ajánlatot tenni és távozni.